Számos csoport jelent meg tegnap, a múzeumok nemzetközi világnapján a Szabadkai Városi Múzeumban, ahol a jeles nap alkalmából Mirnics József kishegyesi gyűjtő mutatta be korát és származását tekintve változatos diavetítő-kollekcióját. Az érdeklődők a vetítők, valamint a múzeum tavaly december óta látogatható Műszaki kiállításának megtekintése mellett diafilmeket is nézhettek a gyűjtő jóvoltából, így valóban elmerülhettek ennek a régi, de korántsem elfeledett technikának a világában.
– A múzeum nemzetközi világnapját mindenhol megünneplik valamilyen formában – mondta lapunknak Kubicskovics Ákos történész, muzeológus. – A tavaly december óta látogatható Műszaki kiállításon van egy audiovizuális rész, itt is vannak diavetítők a mi gyűjteményünkből, így jutottunk el Mirnics József kollekciójához. A diavetítők és a diafilmek a fiatalabbaknak teljesen ismeretlenek, az idősebbek persze ismerik, de magát az egész kiállítást is úgy találtuk ki, hogy minden korosztály megtalálja benne azt, ami neki érdekes lehet – hozzátette, úgy tűnik, a diafilmek nagy sikernek örvendtek az addigi látogatók körében.
Mirnics József, aki visszaemlékezése szerint legalább tíz éve foglalkozik diavetítők gyűjtésével, mindig különlegesnek tartotta ezeket az eszközöket.
– Ennek van egy olyan varázsa, ami a filmnek nincs, ugyanis egy kicsit megállítja az időt, és mivel a diavetítés során egy képben jobban el lehet merülni, jobban lehet követni az eseményeket is. Főleg, hogy a vetítés sötétített termekben történik. Továbbá, mivel a diafilm általában 36, vagy esetleg 50 kocka, ahhoz, hogy egy történetet ebbe bele lehessen sűríteni, a készítőnek nagyon át kell gondolniuk a cselekményt, így biztos, hogy jó dolgot nézhet meg végeredményként a néző – fogalmazott a gyűjtő.
Ninkov Kovacsev Olga, a múzeum igazgatója szerint a diafilmek statikus képei és élő szóval bemutatott meséi sajátságos varázserővel bírnak, amelynek atmoszférája teljesen más élményt nyújt, mint egy mai technológiával készült film vagy videó. Ezek hagyományát a kiállítás és a tegnapi foglalkozás által intézményük is őrzi. A tegnapi nappal kapcsolatban kiemelte, hogy ritkán ekkora a nyüzsgés az intézményükben hétfőnként, ezen a napon ugyanis általában zárva vannak – mivel azonban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél több ember számára elérhetővé tegyék történelmünk és kultúránk megismerését, fontosnak tartotta azt is, hogy ők is kitárják kapuikat a múzeumok világnapján.
– A múzeum világnapjának idei mottója, hogy a múzeum összeköti a szétszabdalt világot. Szerintem a múzeum valóban a találkozások helye. Ahogyan most is, itt találkozhatnak sokszor különböző nemzedékek, és egyre több kiállításunk van, amelyben megszólítunk egy adott közönséget, akikben emlékeket ébresztünk fel, ezáltal sokszor mi is kapunk friss adatokat vagy új tárgyakat. Tulajdonképpen ez a kétirányú kommunikáció az, ami igazán fontos, hiszen így a látogatók is úgy érezhetik, hogy ők maguk is hozzájárulhatnak ahhoz a gyűjteményhez, ahhoz a tudáshoz, amivel mi foglalkozunk – mondta az igazgató.
A Szabadkai Városi Múzeum dolgozói a napot a Verbászi Városi Múzeum épületében tartott vendégesttel zárták, a munka azonban még korántsem ért véget. A közeljövőben számos izgalmas programmal készülnek a kultúra kedvelői számára, hiszen pénteken nyílik a Modernizmus a Bácskában című tárlatuk, a szombati Múzeumok Éjszakájára pedig szintén tárlatvezetéseket és újabb foglalkozásokat terveznek.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
