Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete kedden délelőtt a Zentai Alkotóházban megtartotta azt az első nyilvános fórumát, amelyen a valamikori Szent István-templom örökségének feltárásával és digitális bemutatása foglalkozó projektet mutatták be. A résztvevők beszámoltak a projekt eddigi eredményeiről és szakmai párbeszédet kezdeményeztek. A rendezvény az UNESCO örökségvédelmi projekt részeként valósult meg, amely a Szent István-templom régészeti maradványainak kutatására, megőrzésére és digitális bemutatására irányult.
A fórumon részt vett Vörös Attila polgármesteri tanácsadó, Laskovity Kornél, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója, Perpauer Attila, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ megbízott igazgatója, Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója, Tojzán Ákos, az Óbecsei Városi Múzeum igazgatója, és Raško Ramadanski, az Óbecsei Városi Múzeum régésze.
A fórum elején Juhász Lassú Kornélia, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ munkatársa történelmi visszaemlékezést tartott, amely során az egykori Szent István-templomról beszélt. Elmondta, hogy a templom provinciális, barokk stílusban épült 1769 és 1770 között Zenta főterén, Szent István király tiszteletére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hagymakupolás harangtoronnyal rendelkező, egy hajós épület hosszú időn keresztül Zenta egyetlen, később pedig fő katolikus temploma volt.
A szakemberek bemutatták a projekt látványtervét, illetve az ásatási munkálatokról készült videófelvételeket is (Fotó: Gergely Árpád)
– Sajnálatos módon ez a főtéri templom 1911. április 16-án húsvét hétfőn a régi városháza épületével együtt kigyulladt és teljesen leégett. A tragédiát követően a megmaradt föld feletti részeket is eltávolították, az alapokat földdel fedték be, a területet pedig az évtizedek során parkosították és füvesítették. A templom maradványai így több mint egy évszázadon keresztül rejtve maradtak a városközpont alatt – ismertette Juhász Lassú Kornélia.
Hozzátette, hogy a projekt első fontos lépéseként georadaros felmérés készült, amely fontos adatokat szolgáltatott a föld alatt rejtőző falmaradványok helyzetéről és állapotáról. Ezt követően pedig elkezdődtek a régészeti feltárások a központi park területén.
A projekt azóta a következő fázisához ért és ezeket az újításokat mutatták be a fórumon a zentai középiskolásoknak.
Az eseményt követően Laskovity Kornél lapunknak elmondta, hogy a fórum során ismertették az eddig elért eredményeket és átbeszélték a pályázat további lépéseit a partnerekkel.
– A Szent István-templom prezentációja kapcsán kiemelten fontosnak tartjuk a fiatalok véleményét is, hogy hogyan gondolkodnak erről, miként látják a mai technológiák szerepét, valamint azt, hogy ezek az eszközök hogyan járulhatnak hozzá épített örökségünk megőrzéséhez és bemutatásához. Az ásatások már lezárultak, és az ott feltárt leletekből állandó kiállítás készül a múzeumban. A nyár folyamán megkezdődik a Szent István-templom földfelszíni bemutatásának kialakítása is. A helyszínen egy emlékművet állítunk fel, és háromnyelvű (szerb, magyar, angol) ismertető táblákat helyezünk ki. A projekt egyik legizgalmasabb eleme az XR-alapú digitális rekonstrukció, amely majd lehetővé teszi, hogy a látogatók a helyszínen „életre keltve” lássák az egykori Szent István-templomot. A programot narrációval látják el és 3D-ben láthatják az érdeklődők a templomot. Ez a történelmi emlék egyedülálló technológiával ellátott lesz egyedüliként Vajdaságban – mondta az igazgató.
Tojzán Ákos rámutatott arra, hogy az ásatások során több mozgatható lelet, illetve ingóság került elő. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek nem minden esetben kapcsolódnak közvetlenül magához a templomhoz, ugyanakkor számos olyan tárgy is előkerült, amely a templom történetéről mesél, illetve a korszak mindennapjait idézi meg.
– Ezek a leletek betekintést nyújtanak abba, milyen tárgyakat használtak az emberek abban az időszakban, amikor a templom még működött és jelen volt Zentán. Szakmai szempontból azonban még jelentősebbek azok az eredmények, amelyek magának az épületnek a szerkezetére vonatkoznak. Az ásatások révén pontosabb képet kaptunk például a padlózat kialakításáról, a falak szerkezetéről és elhelyezkedéséről. Olyan részletek váltak ismertté, amelyek a korabeli fényképekről és leírásokból hiányoztak, így ma már árnyaltabb elképzelésünk lehet arról, hogyan nézhetett ki a templom belső tere.
Az ásatás során előkerült valamennyi ingóság természetesen a Zentai Városi Múzeumba kerül, mint a helyi kulturális örökség. Ezt megelőzően a leletek konzerválása Óbecsén, illetve részben az újvidéki Vajdasági Múzeumban történik. A tárgyak többségénél ez a folyamat már lezajlott, és a jövőben kiállítások részét képezik majd, amelyeket nemcsak Zentán, hanem Óbecsén is bemutatnak. Az ásatás három hétig tartott, amelyet az Óbecsei Városi Múzeum és más intézmények munkatársai végeztek el, illetve egyetemista tanulók a szakmai gyakorlatuk során is besegítettek – fogalmazott Tojzán Ákos.
Nyitókép: A fórum során a jelenlévőkkel ismertették a projekt legfontosabb tudnivalóit (Fotó: Gergely Árpád)
