Az ENSZ idei klímakonferenciája (COP30) soványka eredménnyel ért véget a brazíliai Belémben. Sokaknak nagy csalódást okozott a 12 naposra sikeredett novemberi tanácskozás.
Az elégedetlenkedőket különösen felháborította, hogy a konferencia végén elfogadott zárónyilatkozat meg sem említette a kőolaj, a földgáz és a szén fokozatos lecserélésére vonatkozó, konkrét intézkedéseket és kötelezettségvállalásokat tartalmazó ütemtervet. Sőt ezeknek még a neve sem került be a nyolcoldalas dokumentumba. Pedig az általánosan elfogadott és tudományosan alátámasztott nézet szerint ezeknek a fosszilis energiahordozóknak a felszínre hozásakor és a felhasználásakor keletkező szennyezés az éghajlatváltozás előidézőinek élcsoportjába tartozik. A klímaválság elleni harcot ezért úgy lehet megnyerni, ha a bolygó felmelegedéséhez nagymértékben hozzájáruló szén-, földgáz- és kőolaj-felhasználást fokozatosan elhagyjuk, s helyettük környezetbarát, alternatív megoldásokat választunk.
A két évvel ezelőtti dubaji COP28-on a nemzetközi közösség – az 1995-ben kezdődött ENSZ-klímaértekezletek történetében először – már megállapodott a sokat bírált, szennyező és a Föld légkörét felmelegítő energiahordozók szakaszos kivezetéséről, javasolva a zöldátállás felgyorsítását. Ám a várakozásokkal ellentétben a belémi tanácskozás nem határozta meg, hogy ennek mikor és hogyan kellene megtörténnie. Pedig a konferencián megjelent 194 ország közül mintegy 80 képviselői és az EU erősen lobbizott a dátumért, s a mielőbbi intézkedések megkezdéséért. Szándékukat azonban meghiúsították a kőolaj-, a szén- és a földgázkitermelő, illetve az ezeket az energiahordozókat továbbra is nagy mennyiségben felhasználók emberei.
És az Egyesült Államok, amely ugyan nem vett részt a találkozón, de amióta elnöke, Donald Trump januárban megkezdte második mandátumát, egyre erőteljesebben támogatja a fosszilis tüzelőanyagokat, az alternatívok rovására. Trump tagadja a klímaváltozást is, ráadásul hátráltatja, akadályozza a megújuló energiaforrások hasznosítását.
Kormányzata már az év elején felfüggesztette, majd módosította – a megújulókat támogató – programokat, amelyeket Joe Biden előző amerikai elnök hivatali idején hirdettek meg. Trumpék új energiapolitikát követnek. Ennek lényege a minél több hagyományos erőforrás (elsősorban a kőolaj és a földgáz) hazai kitermelése.
Ám az amerikai elnök köré csoportosulókkal szemben felsorakozott egy másik, terebélyesedő tábor, benne Kínával, amely nagy hangsúlyt helyez a gazdaságban a zöldátállásra és az alternatív energia felhasználására. A befektetők segítsége sem marad el.
A két tábor közötti vita és nézeteltérések ellenére a megújuló energiaforrásokba irányított tőke az idén már sokkal nagyobb volt, mint a fosszilis tüzelőanyag kitermelésére fordított összegek. Mindez az új technológiák fejlődését és az energiaellátásban alkalmazott alternatív megoldások életképességét bizonyítja. Ráadásul – a jelentős ellenszél dacára – a megújuló energiával foglalkozó cégek tőzsdei árfolyamai kiugróan jól teljesítettek az idén, ami bizakodásra adhat okot a jövővel kapcsolatban.
A fokozott geopolitikai feszültségek és a gazdasági bizonytalanságok ellenére a globális energiaszektorba 2025-ben érkezett befektetések összértéke elérheti a 3,3 billió (3300 milliárd) dollárt, ami reálértéken kétszázalékos növekedés 2024-hez képest. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ebből a 3,3 billióból csaknem 2,2 billió dollár áramlott a megújuló energiaforrásokba, a nukleáris energia hasznosítására, hálózatfejlesztésre, energiatárolásra, alacsony kibocsátású üzemanyagokra, hatékonyságnövelésre és villamosításra. Az összeg a duplája annak az 1,1 billiónak, amelyet az idén a kőolaj-, a földgáz- és a szénipar nyelt el.
Ez a befektetési politika az alternatív ágazat egyértelmű erősödésére, fejlődésére utal. A változást már a tőzsdék is visszaigazolták. A megújuló energiával foglalkozó cégek részvényárfolyamai markánsabban emelkedtek 2025-ben, mint a többieké. Decemberre nyilvánvalóvá vált, hogy a nap- és szélenergia hasznosításával, valamint a (zöld)hidrogén előállításával foglalkozó vállalatok tőzsdén forgalmazott részvényeivel sokkal magasabb hozamot lehetett elérni, mint a többi szektorhoz tartozókéval.
A tendencia valószínűleg folytatódik. Merthogy a hagyományos források szinte biztosan nem adnak majd annyi kőolajat, földgázt és szenet, mint amennyire a következő évek szélsebesen növekvő energiaellátásához szükség lenne a Földön.
Hogy mi okozza a hirtelen megnőtt keresletet? A folyamatosan és erőteljesen gyarapodó kereslet, amelynek egyik fő hajtóereje immár a korunk csodájának tartott mesterséges intelligencia (AI). A működtetéséhez ugyanis egyebek mellett olyan rendszerek, eszközök és óriási adatközpontok is kellenek, amelyek az eddigi energiaigény többszörösét követelik meg, illetve használják fel. A szakmai előrejelzések szerint a hagyományos energiaforrások mellett az új és nélkülözhetetlen gigantikus AI-rendszerek egyre inkább a megújuló energiaforrásokra támaszkodnak majd, mivel sok esetben olcsóbbak a vetélytársaiknál.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
