Azt tudtuk eddig is, hogy a gazdasági szempontok közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a társadalmi folyamatokat. Esetenként az összefüggések takarásban, vagy rejtve maradtak. A sejthető összefüggéseket pedig összeesküvés elmétekkel, valamiféle háttérhatalom létezésével magyarázták, vagy próbálták megindokolni. A politikában is mind láthatóbbá váltak az ilyen összefüggések. Az egyszerű embereket általában nem igazán érdeklik a mélyebb összefüggések. Amikor egyik-másik társadalmi rend megítéléséről van szó, illetve arról, hogy az egyén hogyan érzi magát az adott körülmények között, azt döntően az életszínvonal, a gazdasági helyzet, illetve elsősorban az ezeket meghatározó trendek befolyásolják. Az utóbbi időben gyakran szóltak arról a hírek, hogy növekedett a minimálbér, milyen újabb emeléseket helyeztek kilátásba. A nyugdíjak is emelkedtek. Mindezekre pozitív folyamatként tekinthetünk. A gazdasági felzárkózásunk nem képzelhető el alacsony bérek, és abból eredően alacsony vásárlóerő mellett.
A belső fogyasztás meghatározó lehet
A gazdasági növekedés egyik motorjaként jelenik meg a belső fogyasztás bővülése. A fogyasztás és a bérek, a nyugdíjak emelkedése vagy csökkenése közötti összefüggést nem kell külön megmagyarázni. A belső fogyasztás a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorjaként jelenik meg nálunk is. A magas foglalkoztatottság összefüggést mutat a reálbérek emelkedésével. Amikor a fogyasztás folyamatosan bővül, az élénkíti a kiskereskedelmet, de a turizmust és egyéb szektorokat is pozitívan érint. Mindez hozzájárul a GDP növekedéséhez, ami pedig még kedvezőtlen külső gazdasági környezetben is elérhető ezen keresztül. Amikor a fogyasztók több pénzt költenek, az növeli a vállalatok bevételeit. A nagyobb kereslet hatására a cégek többet termelnek, új munkahelyeket hoznak létre, ami tovább növeli a jövedelmeket. A belső fogyasztás stabilizálhatja a gazdaságot, és ellensúlyozhatja a külső piacok ingadozásait. A bruttó hazai termék növekedéséhez a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, a kommunikációs ágazat teljesítménye is hozzájárul. A gazdasági növekedés alakulására rendkívül negatívan hat a kedvezőtlen külső környezet. Az ukrajnai konfliktus elhúzódása, valamint az európai gazdaság, különösen a német ipar gyenge teljesítménye kihatással van a hazai folyamatokra. A bevezetett, illetve már belengetett szankciók sem hatnak kedvezően a folyamatokra.
A munkaerőpiac változásai
Nem szorul külön magyarázatra az sem, hogy a munkába állási hajlam sokban függ a bérek nagyságától. A gazdaság kifehérítésének hatékonysága szintén összefüggésben van a bérszinttel, de ezeken felül számos hatás és összefüggés létezik. Egészséges társadalmi viszonyok nehezen képzelhetőek el egy méltányos bérszint alatt. Ezért van az, hogy nemcsak az év vége előtt, hanem mindig nagyon sokat beszélnek a bérekről. Esetenként fel is dühíti az átlagpolgárt, amikor nyilvánosságra hozzák a statisztikai adatokat, köztük, hogy az előző hónapban mekkora volt az átlagbér Szerbiában. A vidéki környezetben, illetve a leszakadó régiókban élők bére általában elmarad az országos átlagtól, ezért sokan megkérdőjelezik, hogy valóban valós háttere van a – meghatározott módszerek alapján készített – statisztikáknak.
Politikusaink is gyakran emlegetik a jövőben várható béremelkedést. Természetes jelenség, hogy mindenki többet szeretne kapni a munkájáért. A hazai munkaerőpiac szűkülőben van, ezért jut még inkább kifejezésre a nyomás a bérek növelése irányában. Egyre több szakmából van hiány. A hiányszakmákban – ha elmaradnak a jelentős bérfejlesztések – hamarosan nem lesz, aki munkát vállaljon. Nemzetgazdaságunkban egy ideje már egyfajta szerkezeti munkaerőhiányról beszélhetünk. A valóság azonban azt mutatja, hogy régiónként nagyon eltérő a helyzet. A bérek gyors emelkedése csak akkor fejti ki kedvező hatását, ha azt a gazdaság teljesítményének növekedése is kíséri. Abban az esetben ez jó hatást gyakorolna társadalmi létünk valamennyi szegmensére. A bérszintnek az európai átlagszinthez kellene közelítenie, mert ellenkező esetben továbbra is vonzó opció maradhat az elvándorlás, vagy az ideiglenes külföldi munkavállalás. A bérek emelkedése – ha azt a gazdaság teljesítményének növekedése is kísérné – jó hatást gyakorolna társadalmi létünk valamennyi szegmensére. A kis- és középvállalkozások számára hozhat komoly nehézségeket a bérek általános emelkedése, amennyiben nem tudnak majd lépést tartani olyan szempontból, hogy a hatékonyságot, a termelékenységet bővítsék. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a globális szinten is megmutatkozó kedvezőtlen folyamatok negatív hatást gyakorolhatnak az exporttól jelentős mértékben függő gazdaságunkra.
