Az EU-ban biztosított a zavartalan földgáz- és kőolajellátás. Akinek van megfelelő jövedelme, ki tudja fizetni a fűtési számlákat és járművének tankolását. A gazdaságok sem szenvednek hiányt a két fontos energiahordozóból, amelyek az eddigiekhez képest (jelentős) részben már más forrásból és irányból érkeznek a kontinensre.
Egy olyan időszakban, amelynek egyik fő jellemzője az energiapiac gyökeres átalakulása, átrendeződése. Európában egyre nagyobb lendületet vesz a folyamat. A dinamikát és az irányt azonban az Egyesült Államok diktálja. A saját érdekeinek megfelelően.
Egyik prioritása pedig az, hogy Európa minél több amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) vásároljon. Az üzlet már beindult és egyre nagyobb lendületet vesz.
Különösen az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított orosz agresszió óta. Az EU államai azóta fokozatosan elfordultak az orosz energiahordozók beszerzésétől.
A háború kezdetéig az EU teljes földgázimportjának 45, kőolajimportjának pedig 27 százaléka Oroszországból érkezett. A megújulóknak, az energiamegtakarításnak és a nemzetközi partnerek segítségének köszönhetően ezek az arányok azóta jelentősen megváltoztak: jelenleg az uniós gázszükséglet alig 13 százaléka származik már orosz forrásból, a kőolaj esetében mindössze három százalék. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerint az orosz fosszilis energiahordozók uniós importja a korábban havi 12 milliárd euróról immár 8 milliárdra csökkent.
De ez sem marad így sokáig. A csökkenés folytatódik, és az Európai Bizottság (EB) ütemterve, illetve várakozása szerint legkésőbb 2027 utolsó napjáig meg is szűnik. Az EB már jelezte: utána tilos lesz új megállapodásokat kötni.
Az EU-tagállamoknak 2025 végéig tervet kell benyújtaniuk arról, hogyan állítják le végleg az orosz energiahordozók importját. A teljes leválást az EB részben az energetikai átállással, részben azzal indokolja, hogy Oroszország nem megbízható partner, és az EU energiaellátása, gazdasága nem függhet az ottani földgáztól, kőolajtól.
Többen várhatóan olyan „papírt” küldenek Brüsszelnek, amelyben jelzik: nincs tervük, mert már nem vásárolnak kőolajat, sem földgázt Oroszországtól. Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete után ugyanis befejezték az importot. Néhány ország azonban ezt nem tehette meg, mert máshonnan nem tudta beszerezni a gazdasága számára létfontosságú energiahordozókat. Közéjük tartozik Magyarország és Szlovákia, amelyek haladékot kaptak az átállásra.
De előbb-utóbb nekik is meg kell változtatni az energiapolitikájukat. Másokkal kell megállapodást kötniük, miként a többi EU-tagállamnak. Elsősorban az USA-val, amely mielőbb az európai uniós piac fő energiaellátójává akar válni. Erről már döntés is született. Az Egyesült Államokkal júliusban létrejött kereskedelmi keretmegállapodás részét képező egyezség értelmében az EU 2028 végéig 750 milliárd dollárért fosszilis energiahordozókat (cseppfolyósított földgázt, palaolajat és nukleáris üzemanyagot) vesz az Egyesült Államoktól.
A becslések szerint 2026 és 2029 között az amerikai LNG a teljes európai földgázimport 70 százalékára emelkedhet, a jelenlegi bő 50 százalékról.
Az európai energiapiac átrendeződésével jelentősen megváltoznak a szállítási útvonalak is. A változtatás egyik kulcsfontosságú helyszíne Görögország, amely a közeljövőben fontos helyszínként szolgál majd (elsősorban) az amerikai LNG, valamint az azeri és a közép-ázsiai földgáz fogadására, továbbítására Délkelet- és Kelet-Európa felé. Egy új útvonalon, amely déli irányból halad észak felé és Vertikális Gázfolyosóként (VGC) emlegetik.
A korridor csővezetékeket és egyéb infrastrukturális elemeket foglal magába, s a görög fogadóállomásokból kiindulva áthalad Bulgárián, Románián, Moldován és Ukrajnán. Összeköti a meglévő és az új vezetékeket. A tervek szerint jövőre már teljes kapacitással működhet, akkorra a meglevő csőrendszereket és az újakat sikerül teljesen összekapcsolni. Üzembe helyezése után akár 8 milliárd köbméter amerikai LNG-t szállíthat a térségbe.
Bár egyelőre regionális energiainfrastruktúraként kezelik, idővel Magyarország és Szlovákia is rákapcsolódhat, s a földgáz így oda is könnyebben juthat el, sőt akár távolabbra, északabbra, nyugatabbra is.
Az Egyesült Államok kulcsfontosságú szerepet szán Görögországnak abban a stratégiájában, hogy Európában az orosz földgázt amerikai LNG-vel helyettesítse.
Jelenleg kiemelten fontos cél az is, hogy ezen az alternatív útvonalon (vezetékrendszeren, hálózaton) keresztül – két görög kikötő (Alexandrúpoli és Revithoussa) termináljaiból kiindulva – Ukrajnába is eljusson a földgáz. Már ebben a téli szezonban. A szállításokat decemberben tervezik megindítani.
A folyosó azonban nem csak a földgáz továbbításáról szól. A jövőben hidrogén szállítására is alkalmassá teszik az egész infrastruktúrát. A hidrogén ugyanis kulcsfontosságú üzemanyag az EU zöld átállásában. A folyosó tehát nemcsak korunk igényeinek kielégítéséről szól, hanem a jövő alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátásának biztosításáról is.
Nyitókép: Pixabay
