Legalább tízezer gazdát várnak a szervezők arra a brüsszeli tüntetésre, amelyet december 18-ára hirdettek meg. A résztvevők a mezőgazdaságot érintő uniós intézkedések ellen tiltakoznak ismét. Szerintük ugyanis a döntéshozók több stratégiai hibát is elkövettek, amivel károkat okoztak az ágazatnak.
A termelők már régóta ismételgetik, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-biztonság az EU szuverenitásának alapja, amely veszélybe került a közös uniós agrárpolitika (CAP), a költségvetési reformok, a túlszabályozás, az elburjánzó bürokrácia és az ágazat versenyképességét veszélyeztető európai bizottsági (EB-) intézkedések miatt.
A tüntetésen fel akarják szólítani az uniós illetékeseket, hogy foganatosítsanak kedvező és hasznos intézkedéseket a mezőgazdaság számára. A követeléseik között szerepel majd a tisztességes és átlátható kereskedelmi szabályok bevezetése, amelyek védik a legérzékenyebb ágazatokat, a bürokrácia megnyirbálása, a szabályozás egyszerűsítése, a kiszámítható jogi környezet biztosítása és a Közös Agrárpolitika megfelelő finanszírozása 2028 után, vagyis az EU új, hétéves költségvetési időszakában (MFF).
Brüsszelben épp a gazdatiltakozás napján tart fontos megbeszélést a hosszú távú jövőbeli költségvetésről az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács (ET). A már júliusban ismertetett javaslat szerint az EB 2000 milliárd euróból gazdálkodna az új, hétéves költségvetési időszakban, amely 2028-ban kezdődik és 2034 végéig tart. Az uniós központi (brüsszeli) kasszába bekerülő összeg a tagállami befizetésekből és (az 50 millió eurónál nagyobb éves árbevételű nagyvállalatokra, a dohánytermékekre, s az e-hulladékra kivetett) adókból állna össze.
A pénz töredékét (107 milliárd eurót) a brüsszeli intézmények működtetésére és a közös uniós adósság törlesztésére használnák fel. A maradék, azaz a 2000 milliárd zöme – évenként meghatározott mennyiségben – a tagállamokhoz kerülne vissza, támogatások formájában.
Az MFF alapjaiban határozza meg, milyen prioritásokhoz ragaszkodik az EU a következő hétéves költségvetési időszakban. Ám a 2000 milliárd eurót még nem kell készpénznek venni, hiszen ez egy (változtatható) javaslattervezet kulcselemét képező keretösszeg. Még jövőre is sokat vitatkozhatnak róla, illetve a különböző elemeiről, sőt kompromisszum híján 2027-ben is, ám akkor már dönteni kell.
Az eddigi hivatalos tájékoztatókból kiderült, hogy a javasolt költségvetés keretösszege a valaha elkészült legnagyobb az EU történetében, egyszersmind jelenetős, sőt az utóbbi évtizedekben nem látott változtatásokat tartalmaz a korábbiakhoz képest, s több pillérre épül.
A tervezet indítványozza a tagországokra érvényes pénzelosztás (kifizetés) rendszerének egyszerűsítését és radikális átalakítását. Emellett teljes elszámoltathatóságot és szigorú biztosítékokat követel meg. A változtatás értelmében a támogatásokat már csak azok a társállamok kaphatnák meg, amelyek maradéktalanul teljesítik az EU jogállamisági szabályait, kritériumait, elvárásait. Ez a követelmény eddig nem volt érvényes mindegyik támogatási területre.
A közös agrárpolitikai kifizetésekre sem, amelyekre az EU mindig óriási összegeket különített el mind a hétéves, mind az azon belül meghatározott éves költségvetésében.
A kilátásba helyezett változtatások értelmében a mezőgazdasági, vidékfejlesztési, halászati és a (fejletlenebb régiók felzárkóztatására, fejlesztésére szánt úgynevezett) kohéziós támogatásokat biztosító alapokat az új hétéves ciklusban összevonnák. Az átrendezéssel és az új szabályozással (2034 végéig) összesen 865 milliárd euró jutna ezekre a területekre, továbbá a határellenőrzésre, valamint a szociális-, menekült- és biztonságpolitikára.
Brüsszel szerint (az újításnak köszönhetően) szélesebb körű és bőségesebb támogatást kaphat a mezőgazdaság, illetve a gazdatársadalom. Az EB elnöke november 12-én közölte, hogy a Közös Agrárpolitika továbbra is „szilárd alapokon áll”, és – a gazdák jövedelemtámogatásával együtt – garantált központi eleme marad az uniós költségvetésnek. Ursula von der Leyen a témáról az Európai Parlamentben szervezett plenáris vitában arról is beszélt, hogy az új CAP-rendszerben a mezőgazdasági termelők jövedelme az inflációhoz igazodik majd.
A gazdatársadalom és jó néhány kormány kétségbe vonja ezt, s változtatásokat követelnek. Az új MFF-tervezetre hivatkoznak, amely összesen 302 milliárd eurót szán az agrártámogatásokra, a 2027 végéig érvényes jelenlegi hétéves költségvetésben szereplő 386,6 milliárd euró helyett.
A bírálatok között az is elhangzott, hogy a CAP forrásait drasztikusan, a jelenlegihez képest csaknem bő húsz százalékkal csökkentenék már induláskor, ám az infláció miatt évekkel később akár a felére zsugorodhat az agrártámogatások reálértéke. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a mezőgazdasági termelők az új, hétéves költségvetés áldozataivá válnak.
Az érintettek egyre nyugtalanabbak, elégedetlenebbek emiatt, s egyre elszántabban tiltakoznak.
Júliusban nagy tüntetésre gyűltek össze Brüsszelben, októberben pedig Strasbourgban. Hamarosan ismét Brüsszel következik.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
