A Delhaize üzletlánc azon bejelentése, hogy több üzletét is bezárja, csak részben annak a következménye, hogy a szerb állam korlátozta a haszonkulcsokat – mondta Jagoda Lazarević kereskedelmi miniszter a Tanjug hírügynökségnek. Nyilatkozatában kiemelte, hogy az üzletlánc döntéséről a médiából értesült, de reméli, hogy az általa képviselt tárca felé hivatalos dokumentummal is igazolják a határozatukat. Szerinte az üzletek bezárásáról és a munkaerő elbocsátásáról szóló döntés nem okvetlen az állami intézkedés következménye. Az üzletláncok ugyanis korábban a beszerzőkre gyakorolt nyomással, valamint a fogyasztókat terhelő árakkal pótolták azt a vesztességet, amely egyébként is jellemezte ezen üzletek fenntartását.
„Az intézkedés arra kényszeríti a kereskedőket, hogy hatékonyabban üzleteljenek: az, hogy a beszerzők iránti követelményekkel és a fogyasztókat terhelő árakkal fedezték a veszteségeiket, az üzletláncok belső politikáját tükrözi, és ezt a gyakorlatot akkor is folytatták volna, ha a szerb állam nem érvényesít intézkedést” – mondta a miniszter. Hozzátette: azokat az üzleteket zárják be jelenleg, amelyek az elmúlt időszakban veszteségesek voltak. Ezt, valamint a munkások elbocsátását is a sajtón keresztül kommunikálja le az egyik legelterjedtebb üzletlánc. A Delhaize próbál így leszámolni a szerb állammal, és nem fordítva, ahogyan a médián keresztül állítják – hangsúlyozta Jagoda Lazarević.
Kiemelte: az állam által érvényesített intézkedés a kereskedelmi láncok haszonkulcsainak korlátozására vonatkozik. A rendelkezés egyik kiemelt eleme az úgynevezett offrabatt korlátozása: ez érintette legfájdalmasabban a nagy kereskedelmi láncokat – mondta a miniszter.
ÁRENGEDMÉNYEK JÁTSZMÁJA
A rendelkezés ugyanis korlátozza azokat az árengedményekre vonatkozó követelményeket, amelyeket a kereskedelmi láncok állítanak fel a beszerzőikkel szemben. Az üzletelésben eredetileg a rabatt arra az árengedményre vonatkozik, amelyet a termelő biztosít a kereskedőnek nagyobb mennyiség vásárlása vagy az állandó együttműködésre vonatkozó szerződés alapján. Ezt az árengedményt tehát a termelő előlegezi meg a kereskedőnek. Az offrabatt viszont további árengedmény abban az esetben, ha a kereskedő maradéktalanul teljesíti a szerződésben felvállaltakat: ezt tehát az értékesítés után hagyja jóvá a beszerző a kereskedőnek.
A szerbiai üzletláncok többsége a beszerzés feltételeit meghatározó szerződésekben mindkét árengedményt megköveteli a beszállítóktól. „A jövedelem ezen formái jóval magasabbak, mint a haszonkulccsal meghatározott keresetek, és az üzletláncok többsége rendszerint ezekből fedezi a kiskereskedelmi hálózatuk fejlesztéseit” – mutatott rá a miniszter, aki szerint e gyakorlat alkalmazásával tulajdonképpen a beszerzők finanszírozták az üzletláncok terjeszkedési költségeinek nagy részét. Ezt korlátozta az állam, aminek következtében az eddig is veszteségesen működő üzleteket zárja be a Delhaize.
ELBOCSÁTÁSOK, ÁREMELÉSEK, MARKETING
A miniszter szerint az sem újdonság, hogy az említett üzletlánc elbocsátja a munkásokat, hisz az elmúlt években folyamatosan változtatta alkalmazottai számát. A legtöbb munkavállalót 2020-ban alkalmazta az üzletlánc, amikor 12.900 dolgozója volt. 2021-ben az alkalmazottaik száma 1300-zal csökkent, 2022-ben folytatódtak az elbocsátások, így az említett két év alatt 1500-zal csökkentették a munkások számát. A 2022–2024-es időszakban valamelyest javult a helyzet, így ez alatt az idő alatt újra elérték a 12.400 alkalmazottat, ám az említett két év alatt 100 új üzletet is nyitottak. Tavaly stabilizálódott a munkások száma, de a 2020. évi kimutatáshoz viszonyítva így is 500-zal kevesebben dolgoztak a jóval több üzletben – támasztotta alá adatokkal állítását Jagoda Lazarević. „Megértem azt az üzleti politikát, hogy a kereskedelmi láncok célja a minél nagyobb lefedettség, de ezt a törekvést okos és átgondolt tervezéssel kell megalapozni, nem pedig a magas árakra és árengedményekre alapozni az ilyen jellegű fejlesztéseket” – mondta a miniszter, aki szerint az üzletláncok kihasználták a koronavírus-járvány idején bekövetkezett árrobbanásokat is.
Ahogyan a sajtót is kihasználta a Delhaize arra, hogy „leszámoljanak” a szerb állammal – nyomatékosította a miniszter a korábbi kijelentését. Felsorolta, hogy a holland központú Ahold Delhaize oly erős marketinghullámot indított el, hogy még a köztiszteletben levő német Handelsblatt gazdasági szaklap is lehozta ezt a címet: „Szerbiában ellehetetlenítik az uniós kereskedelmi láncok működését”. A kereskedelmi tárca vezetője szerint ez komolytalan, bulvárlapszintű tájékoztatás. A 29 kereskedelmi lánc közül ugyanis, amelyeket érint az állami rendelet, 23 hazai és csupán négy uniós. Utóbbiak közül a Delhaize a legnagyobb – mondta a miniszter, és hozzátette: „Szerbiának európai törvényei lesznek, amelyek éppúgy rendezik a viszonyokat, ahogyan már rendezték az Unióban”. Ennek érdekében együtt kell működnünk au EU-val: ezt veszélyezteti jelenleg a Delhaize marketingje – mondta a kereskedelmi tárca vezetője.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
