A hivatalos kimutatások szinte egész éven át azt igazolják, hogy Szerbiában növekedett a bruttó hazai termék értéke, folyamatosan emelkednek a fizetések, és mindez a lakosok jobb életszínvonalát támasztja alá. Amikor viszont a hónap végén megérkezik a fizetés, a legtöbben mégsem tudják úgy beosztani, hogy fedezzék a költségeket. A kimutatások és a valós tapasztalatok sok esetben ellentmondanak egymásnak.
A statisztika valóban alátámasztja, hogy a bruttó hazai termék (GDP) értéke 2,8 százalékkal növekedett 2025-ben. Hasonló szintű növekedést irányozott elő Szerbia tekintetében a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése is erre az évre, azzal, hogy a nemzetközi szakemberek szerint jövőre még gyorsabban növekszik a GDP, és elérheti a 3,6 százalékot.
Az infláció tekintetében az idénre 4,6 százalékos áremelkedést irányoztak elő, ami a becslések szerint 2026-ban 4 százalékra eshet vissza. A nemzetközi elemzések szerint Szerbiában a munkanélküliség sem okoz gondot, hisz az idén és jövőre is várhatóan stabilan tartja azt a 8,6 százalékot, amelyet 2024-ben történelmi minimumként emlegetett az államvezetés. A pozitívumok sorába helyezik el azt a kimutatást is, amely szerint az idén áprilisban először történt meg, hogy az átlagfizetés, ami az említett hónapban 109 ezer dinár volt az országban, 2500 dinárral meghaladta az átlagos fogyasztói kosár értékét. Az idei első négy hónapra kiszámított országos átlagjövedelem pedig 11,7 százalékkal magasabb volt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ha ezt lecsökkentjük az infláció hivatalosan kimutatott értékével, akkor is 7 százalékot tett ki a fizetésnövekedés – számoltak be a Blic gazdasági elemzői. Az N1 szakemberei részletesen is beszámoltak az infláció alakulásáról: 2024-ben az évközi infláció 4,3 százalékos volt, majd az idén januárban 4,6 százalékra emelkedett. Februárban 4,5 százalékra esett vissza, és a csökkenés márciusban is folytatódott 4,4 százalékra. Áprilisban 4 százalékos áremelkedést mutattak ki, májusban viszont 3,8 százalékra csökkent az infláció az országban. Júniusban hirtelen visszaugrott 4,6 százalékra, majd júliusban tovább emelkedett 4,9 százalékra. Augusztusban némileg csökkent 4,7 százalékra, majd szeptemberben jelentősen csökkent a drágulás mértéke, ugyanis 2,9 százalékos inflációt mutattak ki az illetékes szervek – sorolták a kimutatásokat az elemzők.
Másrészről azt is hangsúlyozták, hogy az életszínvonalat országunkban legtöbbször a fogyasztói kosár értékével hozzák összefüggésbe, ennek tartalmát pedig már 2011 óta nem változtatták. Ezt a szakszervezetek képviselői is folyamatosan kiemelik: főként a Szociális-gazdasági Tanács azon ülésein hangoztatták, amelyen a minimálbér nagyságáról egyeztettek az állam és a munkaadók képviselőivel. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a mindennapi élethez szükséges termékek közül nem mindegyiknek az ára emelkedett egyformán. A legjelentősebben a közjegyzői és úgyvédi szolgáltatások díja nőtt, mintegy 140 százalékkal. A kommunális szolgáltatásokért 83 százalékkal többet fizetünk, mint tavaly, a postai szolgáltatások pedig 52,6 százalékkal drágultak. Az élelmiszerek közül a legnagyobb mértékben a gyümölcs és a zöldségféle ára emelkedett: a hivatalos statisztika júliusban 35 százalékos drágulást jegyzett. Igencsak magas, mintegy 24 százalékos áremelkedést mutattak ki a kávé, tea és a kakaó esetében is, az alkoholmentes italok viszont 11,4 százalékkal drágultak. A tárgyak közül az ékszerek és órák ára emelkedett leginkább, mintegy 28 százalékkal. Az általános egészségügyi szolgáltatások díja 8,4 százalékkal emelkedett, a fogorvosok 6 százalékkal többet fizettetnek a szolgáltatásaikért, az orvosságok pedig 5,3 százalékkal drágultak a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint. Kiemelkedően drágábbak a bérleti díjak is, amelyek 15 százalékkal magasabbak, de az a nemrégiben érvényesített 6,6 százalékos drágulás sem elhanyagolható a polgárok szemszögéből, amelyet a villanyáram használatáért számolnak fel. A fűtési idény előtt az energiaforrások tekintetében jelentős áremelések egyelőre nem tapasztalhatók, ám szeptemberig már 6,1 százalékkal növekedett a távfűtés költsége.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy Szerbiában az átlagpolgár továbbra is élelemre költi jövedelmének 40 százalékát. Az okok nem okvetlenül a kulturális háttérben keresendők, sokkal inkább abban, hogy a mindennapi betevő falatot igencsak drága beszerezni területeinken – állítják az elemzők, akik szerint az élelmiszerárakat illetően továbbra is problémát jelent a nagy kereskedelmi láncok monopóliuma.
