Vajon a gyakorlatban bevezethető-e az, hogy a töltőállomásokon csak készpénzzel vagy Dina-kártyával lehessen fizetni a vásárolt üzemanyagért, amennyiben érvényesítik a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen előrelátott ameikai szankciókat? Ez a kérdés egyre több helyen felmerül, a sajtó pedig igyekszik utánajárni a lehetőségeknek. Annál is inkább, mert holnap jár le az a 8 napos halasztás, amelyet a szeptember 26-ai határidőt követően pár napra ismét jóváhagyott a NIS számára az Egyesült Államok kormányzata. Mint ismeretes, a szankciókat az orosz tulajdonjog miatt látta elő a korábbi amerikai vezetés. Az elsődleges dátumtól számítva Donald Trump kabinettje hét alkalommal halasztotta el a szankciók érvényesítését az idén.
A szerb politikum továbbra is hangsúlyozza: az intézkedés nem a NIS ellen irányul, Szerbia „csak járulékos kár” abban a harcban, amelyet a nagyhatalmak vívnak. Aleksandar Vučić államfő pár nappal ezelőtt kijelentette, hogy „egyelőre nincs megoldás a NIS-ügyben”, de reméli, hogy a korábbiakhoz hasonlóan, az utolsó pillanatban megtalálják azt. „Amennyiben érvényesítik a szankciókat, akkor Szerbiának nagy nehézségekkel kell szembe néznie” – mondta az államelnök. Azt azonban nem részletezte, melyek ezek a nehézségek, csupán leszögezte: a lakosoknak nem kell attól félniük, hogy kannákkal kell majd az üzemanyagot vásárolni, ahogyan egykor.
LESZ-E ELEGENDŐ ÜZEMANYAG?
A szakemberek abban sem értenek egyet, hogy a szankciókat egyáltalán érvényesíti-e az amerikai adminisztráció. „Továbbra is az a meggyőződésem, hogy a szankciókra nem kerül sor” – mondta a szerb BBC-nek Miloš Zdravković energetikai szakértő, aki szerint a folyamatos halasztás a megoldás keresését jelenti. Amennyiben azonban mégis sor kerülne a szankciók bevezetésére, az a szerb kőolajipar leállását jelentené, hisz a nyersanyag nem érkezne meg az országba – mondta Zdravković. Hangsúlyozta, hogy ez nem azt jelentené, hogy egyik pillanatról a másikra hiány lenne üzemanyagból. A behozatalból érkező üzemanyag ára azonban jelentősen megterhelné az állami kasszát, és ezáltal olyan űrt teremtene a büdzsében, amelyet jelenleg a NIS tölt fel – mutatott rá a szakember.
Az amerikai szankciók bevezetése előtt az ellátás tekintetében a NIS biztosította a dízel-szükségletek 70 százalékát, valamint a szükséges benzinmennyiség 85 százalékát. Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója többször is megerősítette, hogy Szerbia tartalékai 6–8 hónapra elegendőek és a lakosoknak nem kell tartaniuk a drágulástól sem. A NIS is folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy elegendő mennyiségű nyersanyagot tartalékoltak amióta az amerikai vezetés bejelentette a szankciók érvényesítését, és hogy a szükségleteket hosszabb időn keresztül is tudják biztosítani. Közleményeikben azonban sohasem említenek konkrét időszakot vagy mennyiséget.
Željko Marković energetikai szakértő szerint sokkal nagyobb gondot okoz majd az, ha a horvát JANAF kőolajvezetéken keresztül nem érkezik nyersanyag az országba. Becslése szerint ugyanis a tartalékok 2-3 hónapig tartanak ki. „Szerbiának nincsenek jelentős tartalékai, szankciók esetén nem tartanak ki sokáig” – nyilatkozta a szakember a szerb BBC-nek.
Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, a szerbiai töltőállomások már jelezték, hogy kénytelenek lesznek megerősíteni a beszerzésüket más forrásokból, mihelyt az amerikai adminisztráció érvényesíti a szankciót a NIS ellen. Hangsúlyozták, hogy év végéig el tudják látni a hazai piacot úgy, hogy a jelzett mennyiségen felül rendelnek üzemanyagot más beszállítóktól, ám hosszú távon feszült helyzet állhat elő. Az üzemanyag árával kapcsolatban sem egyértelműek a visszajelzéseik, de a többségük egyelőre azt állítja, hogy nem tervez drágítást.
MEGHATÁROZHATÓ-E A FIZETÉS MÓDJA?
A szankciók magukkal vonnak más gondokat is, ugyanis a NIS azok érvényesítésétől kezdve nem üzletelhet a nemzetközi piacon. A problémákra, amelyekre a pénzügyi tranzakcióknál kerülne sor, Goran Radosavljević, a belgrádi FEFA egyetem professzora hívta fel a figyelmet a szerb sajtóban. A szakember szerint ugyanis a szükséges üzemanyag mennyiség biztosítása nem is akkora gond, mint amekkora probléma jelentkezhet a kifizetések terén. A szanciók érvényesítése ugyanis maga után vonhatja azt, hogy a nagy nemzetközi bankok megszakítják az együttműködést a NIS-szel.
A szakember szerint a lakosság körében még megoldható is lenne az, hogy készpénzzel vagy Dina-kártyával fizessenek az üzemanyagért, de a jogi személyek esetében ez nem megoldás. A legnagyobb felhasználók pedig épp a nagy vállalatok és cégek: számukra gondot jelent majd az, hogy a NIS-től vásároljanak.
„Amennyiben a bankok nem lesznek hajlandóak együttműködni a kőolajipari vállalattal, ez akkor sem lesz kihatással a személyes bankszámlákra” – fogalmazott homályosan a kérdést illetően Kiril Tjurdenjev, a NIS vezérigazgatója. A fizetések tekintetében is előkészítettek alternatív megoldásokat – írta a vállalat első embere a NIS dolgozóihoz intézett körlevelében. A Szerbia RTV információi szerint az említett levélben a vezérigazgató a munkások bérére utalhatott a kijelentéssel. A dolgozók juttatását ugyanis a NIS át tudja irányítani a Postabankba, amely az egyetlen állami tulajdonban levő pénzintézet Szerbiában – írták a Nova ekonomija szakértői elemzéseikben.
A szakportál értesítette a közvéleményt arról a gyűlésről is, amelyet tegnap tartottak a Szerbiai Kőolajipari Vállalat vezetői a Tanácsadói Bizottság jelenlétében. Az információik szerint a belső tárgyaláson a szankciók érvényesítésének hatását vitatták meg: a vállalatvezetés ismét megerősítette, hogy jelenleg stabilan működik a feldolgozás és az ellátás is, a szankciók esetleges érvényesítése pedig nem lesz kihatással a dolgozók bérére.
