Szerbiában 2030-ig 3,5 gigawatt teljesítményű új szélerőművet és napelemparkot kell kiépíteni a nemzeti klíma- és energiatervezet szerint, amelyet tavaly fogadott el a szerbiai kormány. A dokumentumban kiemelik, hogy a megújuló energiát a villanyáram-termelés fő forrásává kell tenni, és a szükségletek legkevesebb 45 százalékát fenntartható forrásokból kell biztosítani az említett határidőig.
A Beta hírügynökség utánajárt annak, hogy jelenleg milyen mértékben teljesült az említett tervezet. Felkereste Danijela Isailovićot, a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó egyesület képviselőjét. A szakember elmondta, hogy az országban működő szélerőmű- és napelemparkok csaknem 800 megawatt teljesítményt érnek el, azzal, hogy az év végéig elérhető az 1 gigawattos teljesítmény. „Ez annak a megfeszített munkának köszönhető, amelyet az elmúlt 15 évben a befektetők valósítottak meg, valamint az állami intézmények azon törekvésének, hogy létrehozzák a beruházásokhoz szükséges jogi hátteret, amely révén megszaporodott a befektetni vágyók száma is” – állította a szakember.
Az ismertetett teljesítmény azonban arra enged következtetni, hogy a következő 4-5 évben további 2,5 gigawatt teljesítményt kellene elérni a szélerőművek és napelemparkok építésével. Danijela Isailović szerint befektetők vannak, ám a projektek elég lassan valósulnak meg. Továbbra sincs például egyetlen olyan napelempark az országban, amelyet rákapcsoltak volna a villanyáram-hálózatra – mutatott rá a szakértő. A szélerőművek tekintetében viszont elmondta, hogy csupán egy olyan szélerőműpark kiépítését fejezték be az elmúlt években, amely villanyáramot termel: a többit még mindig építik, vagy el sem kezdték a projekt megvalósítását. Ezt az egy parkot is a 2023-as kikiáltásnak köszönhetően hozták létre, a második kikiáltás nyertesei azonban még mindig nem kezdtek bele a munkába – tért ki az építkezések megkezdésének ütemére a szakember, és hozzátette: a harmadik kikiáltásról még nincs hír, bár az első hároméves tervben szerepelt. „A megújuló energiát biztosító rendszerek megépítését feltételező eljárások összetettek, és rengeteg olyan engedély szükséges megvalósításukhoz, amely megfeszített és kitartó hozzáállást igényel a befektetők részéről” – mutatott rá az egyesület szakmunkatársa. Megemlítette azt is, hogy az engedélyeztetés után jelentős anyagi befektetésre van szükség, a megvalósulás pedig főként attól függ, hogy a hozzáértő kivitelezők mikor szabadok, valamint mikor és hol lehet beszerezni a szükséges építőelemeket. A világ ugyanis globális átalakuláson esik át, így jelenleg hatalmas a kereslet az említettek iránt – magyarázta a szakember.
Arra a kérdésre, hogy szerinte elérhető-e a tervezetben felvázolt cél, a következőket válaszolta: „Optimista vagyok, ám sokkal mérsékeltebben, mint egy évvel ezelőtt”. Kijelentését azzal magyarázta, hogy a világon számos olyan változás történt a tervezet jóváhagyásától napjainkig, amelyek lassítják a megújuló energiaforrásokhoz fűződő befektetések megvalósulását. Arra viszont még óvatosabban válaszolt a szakértő, hogy milyen célokat kellene kitűzni a 2030-as évet követő időszakra. „Először is fel kell mérni, hogy mit sikerült addig megvalósítani, majd szigorúan követni kell azokat a szabályokat és terveket, amelyeket állami szinten fogalmazunk meg” – mondta. Kiemelte, elsősorban a dekarbonizáció a cél, valamint az, hogy az ország minél nagyobb arányban átváltson a megújuló energiaforrásokra.
Százalékok és konkrét adatok becslésébe azonban nem bocsátkozott az energiaszakértő – tette közzé a Beta.
Nyitókép: Ótos András felvétele
