Kétezer milliárd euróból gazdálkodna az Európai Bizottság (EB) az EU új, hétéves költségvetési (MFF) időszakában, amely 2028-tól indul és 2034 végén ér véget. A központi, egyszóval az uniós kasszába bekerülő összeg a tagállami befizetésekből és (az 50 millió eurónál nagyobb éves árbevételű nagyvállalatokra, a dohánytermékekre s az e-hulladékra kivetett) adókból állna össze.
A pénz töredékét (107 milliárd eurót) az uniós, vagyis a brüsszeli intézmények, apparátus működtetésére és a közös uniós adósság törlesztésére használnák fel.
A maradék, tehát a 2000 milliárd zöme – évenként meghatározott mennyiségben – a tagállamokhoz kerülne vissza, támogatások formájában. Abban az esetben, ha a jelentkezők megfelelnek az uniós szabályoknak, követelményeknek és elvárásoknak.
Az MFF azért is fontos, mert alapjaiban határozza meg, milyen prioritásokhoz ragaszkodik az EU a közvetkező hétéves költségvetési időszakban. A 2000 milliárd eurót azonban még nem kell készpénznek venni, hiszen ez egy (változtatható) javaslattervezet kulcselemét képező keretösszeg.
Máris szinte össztűz alá került. Amióta a múlt szerdán Ursula von der Leyen EB-elnök bemutatta, azóta több tagállam is elfogadhatatlannak nevezte, s bírálatok özönét zúdította rá.
Korábban is ez történt, amikor Brüsszelben először jelent meg az EU következő hétéves költségvetésére vonatkozó elképzelése. Az ismertetés utáni (heves politikai) vitákban végül – megannyi alkudozás és egyezkedés árán – sikerült kompromisszumokat kötni.
Erre ezúttal legkésőbb 2027 második felében kell sort keríteni.
Nem lesz könnyű megállapodni, még akkor sem, ha az EB-elnök agyon dicsérte a 2000 milliárd eurós közös (uniós) költségvetést, amelytől „az EU növekedését és stratégiai függetlenségét” várja.
A tervezet indítványozza a tagországokra érvényes pénzelosztás (kifizetés) rendszerének egyszerűsítését és radikális átalakítását. Emellett teljes elszámoltathatóságot, szigorú biztosítékokat követel meg. A változtatás értelmében a támogatásokat már csak azok a társállamok kaphatnák meg, amelyek maradéktalanul teljesítik az EU jogállamisági szabályait, kritériumait. Ez a követelmény eddig nem volt érvényes mindegyik támogatási területre. A közös agrárpolitikai (CAP) kifizetésekre sem, amelyekre az unió mindig óriási összegeket különített el mind a hétéves, mind az azon belül meghatározott éves költségvetésében.
A kilátásba helyezett változtatások értelmében a mezőgazdasági és a (fejletlenebb régiók felzárkóztatására, fejlesztésére szánt úgynevezett) kohéziós támogatásokat az új hétéves ciklusban összevonnák. A jelentős átrendezéssel és új szabályozással (2034 végéig) összesen 865 milliárd euró jutna a két nagy területre.
Brüsszel szerint (az újításnak köszönhetően) szélesebb körű és bőségesebb támogatást kaphat a mezőgazdaság, illetve a gazdatársadalom. Az érintettek és jó néhány kormány ennek az ellenkezőjét állítják, s változtatásokat követelnek. Az új MFF-tervezetre hivatkoznak, amely 302 milliárd eurót szán nevesítetten az agrártámogatásokra, a 2027 végéig érvényes jelenlegi hétéves költségvetésben szereplő 386,6 milliárd euró helyett.
Ezzel szemben a versenyképesség és az innováció erősítése, az illegális migráció feltartóztatása, valamint a védelmi ipar jóval nagyobb szerepet és támogatást kapna. A határvédelemre és az illegális migráció elleni küzdelemre pedig háromszor annyit költenének, mint jelenleg.
Az EB javasolja, hogy az új költségvetés részeként hozzanak létre egy 410 milliárd euró tőkéjű versenyképességi alapot, amelyből 131 milliárdot (az eddigi összeg ötszörösét) a védelmi és űrkutatási programokra fordítanának.
Von der Leyen bejelentett egy új kezdeményezést, a Catalyst Europe programot. Az ebbe bekapcsolódó tagállamok, uniós kezességvállalás mellett, akár 150 milliárd euró értékű hitelt is felvehetnek olyan – stratégiai technológiai, energetikai, hadiipari, infrastrukturális és egyéb – beruházások, programok megvalósítására, amelyek illeszkednek az EU elvárásaihoz.
Az EB egy külön, költségvetésen kívüli alapból 100 milliárd euróval segítené Ukrajnát a 2028 és 2034 közötti időszakban. A pénzből az ország újjáépítését, EU-csatlakozásának előkészítését, s ellenálló képességének erősítését finanszíroznák. Az alap korábban 50 milliárd euróval indult, ám ez fokozatosan kimerül.
Bár az új MFF tervezete ambiciózus, a tagországok részéről vele kapcsolatban várható további bírálatok és az Európai Parlament ellenkezése miatt aligha őrzi meg eredeti tartalmát. A javaslatokat ellenzi az EU közös kasszájába legtöbbet befizető Németország, továbbá Dánia, Hollandia, Magyarország és Svédország is.
Némelyek túl nagynak tartják a 2000 milliárd eurós összeget, mások inkább a javasolt új elosztási mechanizmust és a támogatások feltételrendszerét ostorozzák.
Akad azért pártfogó is. Varsó szerint az EU történetének eddigi legnagyobb összegét magába foglaló hétéves költségvetési tervezete rendkívül előnyös Lengyelország számára, amely (elfogadása esetén) a legtöbb hasznot húzhatná belőle.
Nyitókép: Pixabay
