Július 4-én jár le annak a 2023-as építészeti törvényben meghatározott rendeletnek beteljesítési határideje, miszerint az építészeti örökségvédelem alatt álló középületekre szerelt klímaberendezések kültéri egységét el kell távolítani a homlokzatról. A háztartásoknak erre még három évük van – emlékeztetett Miloš Banjac a Világenergiai Tanács szerbiai bizottságának főtitkára.
A bírságok a közszektorban 50.000–100.000 dinár, a magánszemélyeknél pedig 25.000–50.000 dinár között vannak.
– A középületek használóinak két évük volt ennek elvégzésére, de alig egy hónappal hatályba lépésük előtt nem igazán állíthatom azt, hogy ez el lett volna végezve. A határidő július 4-én jár le, ami pedig a háztartásokat illeti, öt év állt rendelkezésükre, tehát még három év maradt – mondta Miloš Banjac.
Kiemelte, a védett övezetekre más szabályok vonatkoznak, a magántulajdonban lévő épületeknél a teljes határidő 10 év, így még 8 év áll rendelkezésre.
Banjac hangsúlyozta, hogy a klímaberendezések elhelyezésére vonatkozóan vannak előírások, mind a belső térre, mind a kültéri egységre vonatkozóan, és ezeket be kell tartani. A beltéri egységek esetében figyelni kell arra, hogy ne közvetlenül azokra a helyekre fújjanak, ahol az emberek tartózkodnak, hanem inkább közvetetten hűtsék a levegőt.
– A kültéri egységek célja, hogy a klímaberendezés által összegyűjtött hőt átvigyék a külső levegőbe. Ha ezeket napos oldalra, vagy közvetlen napsütésnek kitett helyre tesszük, azzal megnehezítjük a működésüket. Ezért célszerű, ha lehetséges, árnyékos vagy szélvédett helyre szerelni őket – mondta.
A zajszintre is vonatkoznak szabályok
A Világenergiai Tanács szerbiai bizottságának főtitkára elmondta, hogy a törvényi szabályozás meghatározza a megengedett zajszintet is: az üzemszerűen működő klímák zajszintje 50 decibel alatt kell legyen, illetve 60 decibel körül, attól függően, hogy a város mely részében találhatók.
Kiemelte, hogy ugyan nincsenek konkrét törvényi előírások arra, hogyan kell használni a klímákat, de nem célszerű azokat akkor is bekapcsolva hagyni, amikor nem tartózkodunk otthon. Mivel a modern berendezések gyorsan hűtik le a levegőt, elegendő bekapcsolni őket, amikor belépünk a helyiségbe.
Fontos a klímák karbantartása is, hiszen sokan télen fűtésre is használják azokat. Javasolt évente egyszer teljes körű szervizt végezni, ellenőrizni a hűtőfolyadék szintjét, mert ennek hiánya csökkenti a hatékonyságot és növeli az energiafogyasztást. Emellett a klíma tisztítása is elengedhetetlen, a szűrőket kéthetente kell tisztítani a légszennyezettség miatt.
Energiatakarékossági tippek
Banjac beszélt arról is, hogyan lehet csökkenteni az energiafogyasztást. Kiemelte a redőnyök és sötét függönyök használatát, még akkor is, ha nem tartózkodunk otthon. Ezek csökkentik a napsugárzás által okozott hőfelhalmozódást a szobákban.
– Ha hazaérünk, akkor is hasznosak lehetnek, különösen ha kívülről vannak felszerelve. Emellett a nyári éjszakai szellőztetés is sokat segít. Mindez segít abban, hogy spóroljunk az energiával, miközben kényelmes körülményeket teremtünk az otthonunkban.
Hangsúlyozta, hogy a klímaberendezések kizárólag a levegő lehűtésére szolgálnak, míg a nagyobb, központi klímák a friss levegő bejuttatását, a megfelelő páratartalmat és hőmérsékletet is biztosítják.
– Bár nincsenek konkrét szabályozások, vannak ajánlások: például nyáron az irodákban a megfelelő hőmérséklet 20–24 °C, a szállodákban körülbelül 25 °C – fejtette ki.
A modern inverteres berendezések jól követik és szabályozzák a beállított hőmérsékletet. Szerinte az emberek ha nem izzadnak és fázni kezdenek, emelhetnek a hőmérsékleten.
– Otthon általában rövidnadrágot, pólót, papucsot viselünk, így teljesen megfelelő, ha a klímát 25–26 fokra állítjuk. Ez lenne az ajánlott beállítás.
Hozzátette: a hőmérséklet-beállítás attól is függ, hogy milyen tevékenységet folytatunk az adott helyiségben, és hogyan vagyunk felöltözve. Ha például valaki munkahelyén elegáns öltözetet visel (hosszúnadrág, zárt cipő), akkor a megfelelő hőmérséklet 22 és 24 °C között van.

Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)