2024. április 20., szombat

Elhanyagolt állattenyésztés

Az állami támogatások javíthatnak az ágazat helyzetén

Az állattenyésztés a mezőgazdaság fejlődésének a motorja – nyilatkozta a Szerbiai Rádió és Televíziónak Dragan Stanojević, a Zemuni Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára. Rámutatott arra, hogy Németország, Franciaország és Hollandia mezőgazdaságában az ágazaton belüli bruttó hazai termék megteremtéséhez az állattenyésztés több mint 60 százalékban járul hozzá, nálunk pedig ez az arány nem éri el a 30 százalékot sem. Stanojević szerint a mezőgazdasági összeírás eredményei megerősítették, hogy 10 százalékkal megcsappant a szarvasmarhák, 30 százalékkal pedig a sertések és a kecskék száma. Ez a folyamat már 30 éve tart, az okok mindenekelőtt a megszakadt ellátási láncok, valamint a nem ellenőrzött behozatal olyan országokból, amelyeknek olcsóbb a termelése. 

A szakértő úgy véli, hogy az állami támogatások javíthatnak a helyzeten. Emlékeztetett arra, hogy 60 százalékkal növekedtek, vagyis egyedenként 25 ezer dinárról 40 ezerre, a tejprémiumot pedig 15 dinárról 19 dinárra emelték. A döntés, hogy megszüntetik a támogatásokat azokra az állami termőföldekre, amelyeket a jószágtenyésztők bérelnek, elsősorban a nagyobb termelőket érinti Vajdaságban. 

– Ez egyedi helyzet. Közép-Szerbiában például az állami földeknek nincs különösebb jelentősége, mivel a termőföldek zöme Vajdaságban található. A vajdasági gazdák leginkább az állami földeket veszik bérbe, és továbbra is befektetnek a szántóba, függetlenül attól, hogy kapnak-e állami szubvenciót vagy sem. A támogatások egyedenként emelkedtek, és most a tenyésztők 15 ezer dinárral többet kapnak tehenenként, ám 35 ezer dinárt veszítenek hektáronként. Tehát nincsenek pluszban – fejtette ki Stanojević.

Miután a gazdák a mezőgazdasági minisztériummal folytatott tárgyalás során megtagadták az agrárkamara megalakítását, az Agroprofit és a KASUM egyesület úgy döntött, hogy a jövőben az üzletelésüket a Szerbiai Gazdasági Kamara állattenyésztési részlegének keretében fejlesztik. Fontosnak tartják ugyanis, hogy a jószágtenyésztők mint elsődleges termelők a kamara támogatásával növeljék a szarvasmarha, valamint a marhahús kivitelét és behozatalát. Tervben van új piacok meghódítása is, és  több marhahúst szeretnének látni a hazai hentesüzletekben.

Adam Bugar, a Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársa hangsúlyozta, hogy nagy mennyiségű marha és sertéshús feleslegesen érkezik Szerbiába, hiszen az ország rendelkezik saját kapacitással és termeléssel. Jelenleg sok a megválaszolatlan kérdés.

A minőségi marhahús behozatalát illetően a jószágtenyésztők követik a gazdasági mozgásokat. Az együttműködés elmélyítése más országok kamaráival megkönnyítheti a tiszta fajtájú szarvasmarhák behozatalát, ami elengedhetetlen az egészséges nyáj megőrzéséhez. Berze Tibor a KASUM  egyesületből az RTS-nek elmondta, hogy nagy lehetőség van a szarvasmarhák behozatalára. Reményének adott hangot, hogy az idén 500, 600 de lehet, hogy 1000 darab limuzin, charolais, és angus fajtát importálhatnak.

A szakértők rámutatnak arra, hogy a szarvasmarha-tenyésztés akkor kifizetődőbb, ha a jószágok az év legnagyobb részében legelnek, hiszen vannak kihasználatlan legelők, amelyek április 1-jétől november 1-jéig rendelkezésre állnak. 

Josip Češljar, a zentai mezőgazdasági szakszolgálat igazgatója elmondta, hogy a piacon jelenleg stabil a szarvasmarha ára. Az Agroprofit és a KASUM egyesület 94 országban elemezte az árakat. Versenyképesek vagyunk a környező országokkal, Görögországgal és Olaszországgal is. A marhahús felvásárlási ára 3,20 és 3,30 euró kilogrammonként, és az exportja Görögországba vagy Olaszországa, ahol a marhahús kilója 12 euró, mindenkinek bevételt biztosít.

Nyitókép: Ótos András felvétele