A fenntarthatóságra való nevelés

A Vajdasági Pedagógia Intézetben a  múlt héten tartották  meg a Zöld pedagógia 3 elnevezésű szakmai összejövetelt, tribünt. Harmadik alkalommal gyűltek össze a Vajdasági Pedagógiai Intézetben mindazok az iskolaigazgatók, pedagógusok, pszichológusok, tanárok, akik érdeklődnek a fenntarthatóságra való nevelés iránt az oktatásban, vagyis az iskolákban.

A harmadik összejövetelnek A digitalizáció és a mesterséges intelligencia volt a címe.
A VPI igazgatója, Puskás János köszöntötte a jelenlévő általános és középiskolai  igazgatókat, tanárokat és a vendégeket.

Dr. Zlatko Grušanović, az Oktatás- és Képzésfejlesztési Intézet (ZUOV) igazgatója  nem tudott személyesen jelen lenni a tanácskozáson, ezért a mesterséges intelligencia segítségével  oldottuk meg előadásának bemutatását. Az összejövetel egyik érdekessége az volt, hogy alkalmaztuk a legújabb kommunikációs technikai vívmányok  egyikét. A tanácskozás témája különben is a mesterséges intelligencia térhódítása volt, s ezúttal az intézetben „élesben” próbáltuk ki ezt a lehetőséget.  Előadásának címe: Az  Oktatás- és Képzésfejlesztési Intézet tevékenységei – Az oktatás fejlesztésének új irányai Szerbiában.

Beszédében Grušanović igazgató elmondta, hogy mindenki, aki az oktatásban dolgozik, tudja és látja, hogyan változik az oktatási rendszer Szerbiában.  Az Oktatás- és Képzésfejlesztési Intézet az utóbbi években számtalan új tevékenységet indított el, amely egy ötletre összpontosított, mégpedig arra, hogy az iskola újból egy olyan élő rendszer legyen, amely a tanulókat az életre készíti fel, nem pedig csak az ellenőrzőkre és az osztályzatokra. Amikor az új reformokról beszélünk, akkor elsősorban arra gondolunk, hogy olyan rendszert építsünk fel, amely a tanárnak nagyobb szabadságot, de egyben nagyobb felelősséget is ad, ő a tanítás megalkotója (kreátora), de nem a végrehajtója. A cél az, hogy a jövőben nem az elsajátított tananyag  tartalmának  reprodukálásán legyen a hangsúly, hanem a funkcionális tudáson, amelyet használnak, alkalmaznak és megélnek a diákok.
 

A jövő tanára már nem azt fogja kérdezni, „mennyit jegyeztél meg, hanem hogy mit tudsz kezdeni azzal a tudással, amit elsajátítottál”. A tanár egyfajta vezető lesz, mentor, a tanulás egyfajta érzelmi pillére. A diákok szociális-emocionális fejlődésében, valamint a tudás és az értékek összekapcsolásában is óriási szerepet fog betölteni a tanár.

Ezután Katarina Aleksić oktatástechnológiai  igazgatóhelyettes, az Oktatás- és Nevelés Minőségének Értékelésére szolgáló Intézet (ZVKOV) munkatársának előadása és prezentációja következett: A Zöld pedagógia és a mesterséges intelligencia: az etika, az oktatás és a technológia terén címmel. Részletesen elmagyarázta és bemutatta  a digitális oktatás fejlesztését   Szerbiában a 2030-as évekig, az egyetemi oktatás kezdetéig.

A tribün mottója a következő gondolat volt: Digitálisan tanulunk, fenntartható módon gondolkodunk és élünk. Ennek kapcsán Jasna Skomrak, az újvidéki Mihajlo Pupin Villamossági Szakközépiskola gyakorlati oktatásának tanárnője nagyon érdekes és tanulságos előadást tartott. Bemutatta a digitalizáció előnyeit, de a hátrányait is. Többek között beszélt a digitális lábnyomról is, s a szakmai találkozó résztvevői hasznos tanácsokat kaptak arról, hogyan csökkentsék a saját digitális lábnyomukat.

Marija Pekez, szintén az újvidéki Mihajlo Pupin Villamossági Szakközépiskola szerb szakos tanárnője  A mesterséges intelligencia az oktatásban címmel tartott előadást. Prezentációjának  bevezető részében ismertette a jelenlévőkkel a mesterséges intelligencia elméleti alapjait, mint a mindennapi élet egyik legfontosabb technológiáját, és az okokat is, hogy miért van olyan nagy hatása az oktatási rendszerre az egész világon és nálunk is.

Bemutatóját a következő gondolatokkal fejezte be: „A jövő tanára az lesz, aki együtt tanul a diákjaival, de akinek meg kell azt is tanítania a tanulóinak, hogy hogyan maradjanak meg embernek ebben a digitális világban.”