A Szerbiai Munkaadók Uniója szerint csak abban az esetben fogadható el, hogy büntetőjogi felelősség terhelje a munkaadókat azért, mert késve fizetik a munkásaik bérét, ha szándékosan okoznak kárt alkalmazottaiknak.
Szerintük nem engedhető meg, hogy jogi támogatás hiányában a munkaadók kilátástalan helyzetbe kerüljenek, mivel önhibájukon kívül fizetésképtelenné váltak – fejtette ki véleményét a munkaadókat tömörítő szervezet a Szociális és Gazdasági Tanács közelmúltban előterjesztett javaslata kapcsán, miszerint büntetőjogi felelősség kellene, hogy terheljeazokat a munkaadókat, akik dolgozóik bérének kifizetésével több mint három hónapot késnek. A Szerbiai Munkaadók Uniója által kiadott közleményben az olvasható, hogy mielőtt e drákói módszer bevezetésre kerülne sor, azelőtt a törvényi előírásokon kellene sürgősen változtatni. Először is a fizetési határidőket kellene csökkenteni, mind az állam felől a vállalatok irányába, mind a magánszektoron belül, ami a gazdasági szereplőknek egy elfogadható és kiszámítható üzleti környezetet nyújthatna, és biztosíthatná tevékenységükhöz a szükséges pénzforrásokat.Ezenkívül a Szerbiai Munkaadók Uniójában úgy vélik, hogy egy ilyen határozat megkülönböztetés nélkül kellene, hogy vonatkozzon a magánvállalkozókra és az állami cégekre.
Megrendelőként épp az állam az egyik legnagyobb vétkes amiatt, hogy manapság ennyi vállalat küzd a fizetésképtelenséggel. Az állam össz tartozása a vállalatok felé több mint 1 milliárd euróra rúg. A Szerbiai Munkaadók Uniója úgy véli, hogy igazságtalan volna büntetőjogi felelősséggel terhelni azokat a munkaadókat, akik dolgozóik béreit nem tudják kifizetni, ha ezt a helyzetet az idézte elő, hogy ők sem tudták behajtani saját keresetüket az államtól, illetve a nekik tartozó cégektől.
Ide tartozik, hogy Szerbiában csak minden ötödik munkaadó fizeti havi rendszerességgel dolgozói bérét és a járulékokat, a többiek legkevesebb 15 napos késéssel teljesítik kötelezettségeiket. A jelenlegi adatok szerint a szerbiai munkavállaló átlagban 1,5 hónapot vár a fizetésére. Ilyen rossz statisztika egyik környező országot sem jellemzi. Horvátországban pl. határidőkkel szabályozzák a járulékok kifizetését, amelyet a munkaadók kötelesek betartani. Itt a közelmúltban bevezették a börtönbüntetést is lehetséges szankcióként. A Szerbiai Munkaadók Uniója által a munkások jogainak védelmére felhozott pozitív példaként szerepel Bosznia-Hercegovina is, ahol a bírósági perek nem tarthatnak hat hónapnál tovább. „Nálunk nincsenek konkrét előírások, s kettős mércét alkalmaznak, az állami vállalatoknak – mint például a Városi Közlekedési Vállalatnak – megengedik, hogy nagy összegekkel tartozhatnak, esetükben tolerálják a késést, a kisebb cégeket komolyan szankcionálják ilyen esetekben" – emelte ki a a kérdéssel kapcsolatban a Blicnek nyilatkozó Dragoljub Rajić a Szerbiai Munkaadók Uniójából. Rajić emlékeztetett arra, hogy a fizetésekkel azokban a magánkézben lévő vállalatokban késnek leginkább, amelyek felé az állam nem elégítette ki tartozásait. Szavai szerint az egykori társadalmi könyvelőség szolgálatának rendszere tízszer sikeresebb volt a mostaninál.
