A központosítás volna a rendkívül drága szerbiai közbeszerzési rendszerben tapasztalható korrupcióra és más visszásságokra a leghatékonyabb gyógyszer? Az egyelőre megválaszolatlanul hagyott kérdés a Közbeszerzések fejlesztési stratégiájának tervezete című dokumentum alapján vetődik föl, melyben az olvasható, hogy centralizálni kellene a szerbiai közbeszerzési rendszert, illetve létre kellene hozni egy a közbeszerzések lebonyolításával megbízott központi szervet, ugyanakkor javítani kellene korrupcióellenes harcot szolgáló mechanizmusok hatékonyságán is.
Valójában csak a meglévő lehetőségek kibontakoztatásáról volna szó, ugyanis az érvényben lévő közbeszerzési törvény is módot ad a központosításra. Ennek ellenére Szerbiában a közbeszerzéseket illetően – nem úgy, mint más területeken – a decentralizáció a meghatározó módszer.
A szóban forgó dokumentum adatai alapján 2010-ben a közbeszerzések legnagyobb részét, azok 54 százalékát a közintézmények bonyolították le az egészségügy, az oktatás és kultúra területéről, őket követték az önkormányzatok 19 százalékos részesedéssel. Ebben az évben a szerbiai közbeszerzések összértéke 273 milliárd dinár volt. Ez Szerbia hazai össztermékének 9,96 százaléka.
A központosítás pénzügyi haszna abban mutatkozna meg, hogy a „nagybani vásárlás” során meghatározott beszerzési árak vélhetően csökkennének, az állam, mint vásárló, kedvezőbb alkuhelyzetbe kerülne, de a beszerzés módja is leegyszerűsödne, aminek további költségkímélő hatásai lennének.
A közbeszerzés lebonyolításával megbízott központi szerv feladata a keretszerződés megkötése és a pályázók versenyeztetése volna, ami várhatóan olcsóbbá tenné a közbeszerzéseket.
A tervezet szerint eddigi korrupcióellenes intézkedések hatástalannak bizonyultak, ennek a föltételezett oka a „mérvadó bizonyítékok” hiánya, amelyek világossá tehetnék, hogy mikor történtek visszaélések a közbeszerzések során. A hatékonyabb korrupcióellenes harchoz az „emberi tényező” befolyásának fokozottabb kizárására volna szükség.
A Közbeszerzések fejlesztési stratégiájának tervezete című dokumentum a pénzügyminisztérium honlapján olvasható. Az érdekeltek július 27-éig tehetik meg a dokumentummal kapcsolatos észrevételeiket.
