Bár sokszor afféle jótékonysági befektetésként, a szegény ország támogatásaként vagy környezettudatos magatartásként tüntetik fel a földszerzést, ez gyakran inkább nehezíti az ott élők sorsát. A mezőgazdaságból élő helyi lakosságot ugyanis ilyen esetekben gyakran erőszakkal kiköltöztetik, megfosztva őket a lakóhelyüktől, megélhetési forrásuktól, ráadásul a földet eladó vagy hosszú évtizedekre bérbeadó ország lakossága elveszíti az ellenőrzést természeti erőforrásainak egy része fölött. Márpedig „a földnélküliség egyértelműen korrelál a fejlődő országokra jellemző alultápláltsággal, mert a föld alapvető biztonsági hálót jelent azok számára, akiknek rajta kívül semmijük nincs, amire nehéz időkben támaszkodhatnának. Egyszerűen: semmi másuk nincs.” – írja a témáról a NYU School of Law kutatócsoportjának tanulmánya.
Számos olyan eset fordul elő, mint 2001-ben Ugandában, ahol 401 helyi családot költöztettek ki erőszakkal, miután egy német kávéforgalmazó cég kapta meg a területet, hogy ott helyi leányvállalata kávéültetvényt hozhasson létre. A házakat a helyi hadsereg lerombolta, a terményeket elvette a helyiektől, akik kártérítésért fordultak az ugandai kormányhoz. A kilakoltatott családokkal nem egyeztettek a földterületek bérbeadását megelőzően – számolt be az ügyről a FIAN, az élelmiszerhez való jogért küzdő civil szervezet. A földszerzésekért nem okolhatók kizárólag a külföldi cégek vagy kormányok, mert sokszor a földet eladó ország ügyetlen vagy korrupt kormánya, törzsi vezetői, vállalkozói is felelősek. A földszerzésben részt vevő felek a legkeményebb eszközöktől sem riadnak vissza: az elmúlt három évben egy Fülöp-szigeteki mezőgazdasági vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezetnek egymás után három vezetőjét is megölték.
A földszerzések egyik indítéka az, hogy egyre több terület szükséges a bioüzemanyagok előállítására alkalmas növények termesztéséhez. A másik ok, hogy rohamosan emelkednek az élelmiszerárak: a kukorica és a búza ára szinte megduplázódott 2003 és 2008 között, míg a rizs ára néhány hónap alatt a megháromszorozódott 2008 elején. Így sok cég befektetésként, a későbbi nagy profit reményében vásárolja fel a földterületeket. A harmadik ok, hogy a Föld mezőgazdasági művelés alá vonható területei egyre csökkennek, a gyorsuló urbanizációban kiváltképp érintett országok, például Kína és India kormánya pedig földvásárlással, hosszú távú földbérlettel biztosítaná magának a szükséges élelmiszerkészletet. Ráadásul a klímaváltozás következtében elsivatagosodó területek terjedése tovább csökkenti a művelhető területek kiterjedését.
