Az eredményekről Dinkić elmondta, hogy az arab ország légitársasága, az Etihad Airways – 140 millió dolláros szerb állami jótállással – bekapcsolódik az állami légzőkészüléken fenntartott, jobb sorsot is megért szerb légitársaság, a Jat Airways talpraállításának tervébe. A kormány azt tervezi – magyarázta a pénzügyi és a gazdasági tárca vezetője – hogy a Jatból egy adósságok nélküli új légitársaságot hozzon létre,és az Erbastól lízingelendő 12 új repülőgéppel teljesen felújítanák a légiflottáját. (Ez azért érdekes, mert a két cég között nem éppen harmonikusak a kapcsolatok, az Erbas ugyanis szerződésszegéssel vádolja a Jatot.)
Nemcsak a szerb légitársaság újjáélesztésében segédkeznének az arabok. Az Al Dahra nevű vállalatuk szemet vetett az újvidéki kikötőre is, amelyet a tervek szerint logisztikai központként használnának. Az állam hajlandó el is adni a tulajdonában lévő kikötőt, ha az arab vállalattal sikerül megegyezniük a beruházások mértékéről. Ugyanez a cég a szerb állammal közösen Belgrádban felépítene egy kargóbázist is, ahonnan az újvidéki kikötőbe érkező mezőgazdasági árut szállíthatnák ki Abu-Dzabiba.
A történet szép és kerek, és első hallásra mindenki jól jár. Dinkić ezt így foglalta össze:
– Egy csapásra számos problémát oldanánk meg, ha ez a terv megvalósulna. Egyrészt Szerbiában kiépülnének a logisztikai központok a mezőgazdasági termékek kivitelére, amelyekkel az ország jelenleg nem rendelkezik, másrészt megoldást találnánk a Jat problémájára is, s mindeközben hozzájárulhatnánk ahhoz is, hogy az Egyesült Arab Emirátusok megszilárdítsa élelmezési biztonságát.
Tehát mindenki jól járna. A történet mégsem ennyire kerek és szép. Mit jelent ugyanis az élelmezési biztonság kérdésének megoldása a tőkében gazdag, de termőföldben szegény arab országok számára? Földek megvásárlását vagy bérlését idegen országokban. Általában a szegény afrikai vagy délkelet-ázsiai országok az áldozatai ennek a főként, az arabok, a kínaiak és az európaiak részéről történő, földvásárlásnak. Úgy látszik, most már Szerbia is belépett a termőföldjét kiárusítók sorába.
Az aláírt szándéknyilatkozat alapján az Egyesült Arab Emírségek vezető agrárcége, az Al Dahra 25 000 hektár állami tulajdonban lévő szerbiai földet bérelhet. Mivel az állami tulajdonú földek túlnyomó többsége a tartomány területén található, kijelenthető, hogy ezek elsősorban vajdasági termőföldek lesznek. Az Al Dahra a szerb állammal a tervek szerint közösen ruház be a mezőgazdaság fejlesztésébe és az öntözőrendszerek kiépítésébe, felújításába 10 mezőgazdasági birtokon, amelyek összesen 9000 hektár földet művelnek. Az Al Dahra 100 millió euróért megvásárolná az ebből a célból alapított közös vállalat 66,7 százalékos tulajdonjogát. Emellett ez a közös vállalat hosszú távon bérbe vehetne további 16 000 hektár, állami tulajdonban lévő földet, hektáronként legfeljebb 250 eurós bérleti díj fejében. Bizonyára ezek is jó minőségű vajdasági termőföldek lesznek.
A vezető vajdasági gazdaszervezetek – a 100 P Plus és a Vojvodina agrar – erélyesen tiltakoztak a hír hallatán. (Hozzá kell tenni, hogy ők is érdekeltek az állami földek bérlésében.) Durva törvényszegéssel vádolták meg Dinkićet, aki önhatalmú döntéseket hoz, nem törődve azzal, hogy a földet az egészséges piaci logika és az erre vonatkozó törvény alapján annak kellene bérbe adni, aki többet kínál érte.
– A föld, amelyet Mlađan Dinkić fölkínált a sejknek az a föld, amit érinthet a folyamatban lévő vagyonvisszaadás, és az a föld, amit a földművesek már évek óta sikertelenül próbálnak bérbe venni az államtól, hogy megművelhessék – üzenik a gazdaszervezetek.
Egyúttal azt ígérik, mindent megtesznek, hogy ez a szégyenletes egyesség ne válhasson valóra, ha kell elmennek a strasbourgi bíróságig is.
