Három hónap telt el a Szerbia és az EU közötti átmeneti kereskedelmi egyezmény egyoldalú alkalmazása óta, aminek a mérlege a vámbevételek 17 millió eurós csökkenése. A szám alatta marad az előzetes becsléseknek, ez azonban még nem ok az örömre, hiszen a kedvezőnek tűnő adatra a világgazdasági válság hatása, a külkereskedelmi forgalom drasztikus csökkenése is rányomta a bélyegét. Ez a 17 millió tehát nem Szerbia gazdasági erejét mutatja, épp ellenkezőleg: a sérülékenységét.
Milica Delević, az európai integrációval megbízott kormányiroda vezetője az Amerikai Gazdasági Kamara tegnapi belgrádi munkaértekezletén beszélt az Európai Unióval kötött egyezmény hatásairól. Nem pontosította, hogy mekkora az eltérés a várt és a valós adatok között, azt azonban előrevetítette, hogy a jövőben nagy valószínűséggel tovább fog nőni a vámhatóság bevételkiesése. Értékelése szerint eddig két tényező mérsékelte a csökkenés ütemét: egyrészt az, hogy a válság miatt kisebb behozatallal kellett számolnunk; másrészt az, hogy a külföldi exportőrök nem értesültek időben az egyezmény szerbiai oldalról történt életbe léptetéséről. Milica Delević cáfolta azt az állítást, hogy itt a megállapodás egyoldalú alkalmazásáról lenne szó. Mint mondta, az EU már 2000-ben megnyitotta a piacát a szerbiai termékek előtt, Szerbia tehát csupán ezt a gesztust viszonozza: az egyenlő elbírálás jegyében.
A kormányiroda vezetője a hírek alapján annak a kérdésnek az elemzésébe már nem bocsátkozott bele, hogy nem egyazon gazdasági potenciállal rendelkező országok között válik az egyezmény – részben már kétoldalú, részben még egyoldalú – alkalmazásával fokozatosan vámmentessé a külkereskedelmi forgalom. Amit az egyik oldalon meg sem éreznek, a másikon súlyos csapás lehet. Szerbiának a jelen helyzetben nemcsak a vámbevételek csökkenése jelenthet gondot, hanem az éles versenyre még fölkészületlen szerbiai gazdasági vállalkozásoknak és ágazatoknak, köztük a mezőgazdaságnak is veszélyt jelenthet a vám jelentette védőháló eltörlése.
