Szerbiának a saját foglalkoztatottjairól nincsen pontos nyilvántartása. A Pénzügyminisztérium 2013. októberi adatai szerint akkor a közszférában 740 ezer ember dolgozott. Lazar Krstić nemrég lemondott pénzügyminiszter szerint azóta 40 ezer embert állítottak munkába, de ez a szám nem végleges, mivel kb. 10 ezer állami cég nem adott pontos kimutatást alkalmazottainak számáról. A fentiek alapján legalább 780 ezer személy dolgozik állami munkahelyen, de végleges számuk csak az új regisztrációs törvény elfogadása után lesz ismert.
Krstić elmondta, hogy januárban 4 ezer embert bocsátottak el a közszférából. Ha ilyen tempóban folytatódik a munkaerő leépítése, két év alatt 100 ezer emberrel lesz kevesebb az állami intézményekben, ennek ellenére az összes dolgozónak a 20 százalékát tenné ki az állami munkahelyen foglalkoztatottak száma. Összehasonlításképpen: a 81 millió lakosú Németországban a közszférában dolgozók az összes foglalkoztatottnak a 10,3 százalékát teszik ki, egyéb európai országokban ez az arány 10–18 százalék. Szerbiában az állami alkalmazottak kifizetésére a költségvetés 30 százalékát fordítják.
Dragoljub Rajić tanácsadó szerint igyekeznek kiegyenlíteni a gazdaságban, valamint az állami szektorban dolgozók jogait, mivel az utóbbiak gyakorlatilag az előzőek által megtermelt javakból élnek.
– A ledolgozott évek után járó juttatás új elszámolási módja nagy valószínűséggel csak azokat érinti, akik az állami munkahelyet megelőzően magánszektorban dolgoztak. 2008-tól ez év elejéig a magánszektorban 280 ezren maradtak munka nélkül, ugyanakkor 245 ezer személyt vettek fel állami munkahelyre, többségük nem a magánszektorból érkezett. A gazdaságban és a közszférában dolgozók jogai továbbra is eltérőek, ezért további változtatásokra lesz szükség – mondta Rajić.
Saša Janković köztársasági ombudsman szerint az állami alkalmazottak védve vannak az új munkatörvény rendelkezéseitől.
– Ha figyelembe vesszük, hogy az állam jelentős munkaadó, valamint a helyi önkormányzatok is fontos munkaadók, akkor kiderül, hogy a munkaügyi törvény nagyon sok foglalkoztatottra nem vonatkozik – mutatott rá Janković.
Kori Udovički helyi önkormányzati miniszter a munkaügyi törvénymódosítási javaslatok benyújtása után nem tudta megmondani, hogy hány emberre vonatkoznak az új módosítások, csak azt árulta el, hogy a holtmunka utáni juttatás új elszámolási módszere az állami intézmények, a közvállalatok és a helyi önkormányzatok alkalmazottaira vonatkozik majd.
