Akárcsak a korábbi években, az idén is a roppant nagy hőség miatt némi félelemmel kezdték meg a nyári munkaidényt a szerbiai munkások, és talán azzal a reménnyel, hogy a munkaadók intézkedéseket is foganatosítanak annak érdekében, hogy elviselhetőbbek legyenek számukra a munkafeltételek. Szerbia törvényeiben azonban hiányosak az erre vonatkozó cikkelyek, vagyis az állam még nem tette kötelezővé a rendeletek alkalmazását.
Vesna Božić Trefalt, a munkavédelmi igazgatóság vezetője a sajtónak adott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy 36 fok felett a nyílt terepen történő munkavégzés esetén a munkáltatóknak tanácsos betartaniuk a munkavédelmi törvény által előírt óvintézkedéseket.
– Ezek értelmében a foglalkoztatottak váltásban dolgoznak, délelőtt tizenegytől délután négyig fel is függeszthető a munka, ha elviselhetetlen a hőség, a munkásoknak pedig kötelező a személyes biztonsági felszerelés használata. Mindezt a munkavédelmi felügyelőség ellenőrzi, amely mulasztás esetén bírósági eljárás indítását is kérvényezheti, a bírság összege pedig akár 1 millió dinárig is terjedhet.
Az Országos Közegészségügyi Intézet szerint a zárt területen, tehát a helyiségben zajló munkát 30 fok felett kell felfüggeszteni.
A munkavédelmi tárca is javasolta már a munkáltatóknak a szóban forgó intézkedések betartását, de mivel nem tette kötelezővé, kicsi a valószínűsége annak, hogy erre sor kerüljön. A legjobb példa erre az idénymunkások és a lízingdolgozók esete, akik egész nap robotolnak, függetlenül az időjárás viszontagságaitól.
Zorana Mihajlović építésügyi miniszter is az idevágó intézkedések betartására szólította fel a munkáltatókat, különösképpen az utakon és az építkezőhelyeken dolgozókat. Kifejtette, az alkalmazottak egészségére való tekintettel a munkaadók alkalmazzák az előírásokat, vagyis a nap legmelegebb időszakában fel is függeszthetik a munkát, ha ez kivitelezhető, és rövidített váltásokban dolgozhatnak, megfelelő védelmi felszereléssel.
Mivel az országban nagy a munkanélküliség, és a munkát is könnyen el lehet veszíteni, az alkalmazottak többsége még azt is vállalja, hogy a legnagyobb melegben is dolgozzon. Ez utóbbi eset leginkább a gyümölcs- és zöldségféle-betakarítókat érinti, akiknek a száma jelenleg megközelítőleg 80 ezer (közülük 50–70 ezren lízingdolgozók) az országban.
A lízingesek között nem csak alacsony képzettségű dolgozók vannak, hanem egyetemi oklevéllel rendelkezők is, és 10–30 százalékkal kevesebbet kapnak, mint azok, akik állandó munkaviszonyban vannak, ráadásul a legnagyobb hőségben is dolgozniuk kell.
A munkavédelmi felügyelőség emberei is figyelmeztetnek: ha nem halaszthatatlan a munka elvégzése, akkor a nap legmelegebb szakában, trópusi hőségekben ne dolgozzanak az alkalmazottak! Megjegyezték, a munkavállalóktól eddig még nem érkezett panasz, viszont arról sincs információjuk, hogy a munkaadók közül hányan tartják be azokat az intézkedéseket, amelyekkel elviselhetőbbé tehetnék a dolgozók sorsát.
Persze egyes munkakörökben sokkal nehezebb megoldani ezt a problémát. A kőművesek és az útépítők továbbra is szakadatlanul dolgoznak, hiszen határidőket kell betartaniuk.
A gyümölcstermesztők is elvárják a napszámosoktól, hogy egész nap dolgozzanak, így nem is csoda, hogy sokan letesznek a szezonmunkáról. Mint mondják, a körülményekhez képest a fizetés alacsony, az egészségügyi kockázatok pedig magasak.
