Teljes együttműködésről biztosította a szerb kormány az Európai Bizottságot a Szerbiából az EU-ba exportált acél dömpingárának ügyében – adta hírül tegnap a kormány.
Mint ismeretes, pár nappal miután a kínai Hesteel átvette a termelést a Smederevói Acélművekben, Brüsszel eljárást indított Szerbia ellen az állítólagos dömpingárak miatt, ugyanakkor Brazília, Irán, Ukrajna és Oroszország ellen is megindította az antidömping-vizsgálatot az acélkereskedelemben.
A szerb kormány hivatalos reakciójában kifejtette, ismeri a helyzetet, vagyis hogy az Eurofer, az Unió acélgyártóit tömörítő egyesület panasza miatt indították az eljárást Szerbia ellen, és arról biztosította a brüsszeli illetékeseket, hogy mindenben a rendelkezésükre áll az ügyben.
„Arra számítunk, hogy mielőbb megkapjuk a bizottságtól a teljes jelentést a pontos információkkal, amelyek alapján lépni fogunk, abban a hiszemben, hogy a szerbiai acélgyártók semmiféle antidömpingszabályt nem sértettek meg” – áll a kormány közleményében.
Az európai acélgyártók a Stabilizációs és társulási egyezmény ötödik protokolljára hivatkozva tettek panaszt Brüsszelnél. A bizottság szerint arról az időszakról van szó, amikor még a holland HPK Engineering vezette a szendrői gyárat, Peter Kamaraš menedzserrel az élen.
Dimitrije Boarov gazdasági újságíró szerint az acélgyártás iparában nem újdonság az ilyesmi, hiszen a gyártók állandóan a dömpingárak határán egyensúlyoznak. Arra is rámutatott viszont, hogy a Hesteel szerbiai terjeszkedésével nemcsak egy egyszerű antidömping-akcióról van szó, hanem Kína és Európa érdekektől vezérelt gazdasági kapcsolatairól is.
– Kína gazdasága borzasztóan fontos az EU számára, így minden ilyen terjeszkedési lépést alaposan megvizsgál. Hiszem, hogy ez az ügy végigjárja az Unió legmagasabb politikai és gazdasági döntéshozatali szintjeit. Abban is biztos vagyok, hogy a kínaiak már számoltak ilyen lehetséges forgatókönyvvel, még mielőtt a szerbiai térnyerés mellett döntöttek – magyarázta Boarov.
Az újságíró szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Szerbia az acélgyáron keresztül a kínai acél exportőre is lehet, és emiatt még inkább ráirányulhat a figyelem az ország acélexportjára.
