Napjainkban a gyomorfekély már-már civilizációs betegségnek számít. Nem véletlenül, hiszen kialakulását sok esetben elősegíti az egészségtelen életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stressz. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a betegségben szenvedők nagy részénél kimutatható egy kórokozó.
A Helicobacter pylori olyan kórokozó, amely a normál emberi bélflóra része, ám bizonyos körülmények között képes a gyomorban tartósan megtelepedni, rombolva ezzel a nyálkahártyát. Gyomorfekély (ulcus ventriculi), akkor alakul ki, ha a gyomor nyálkahártyájának folytonossága legalább öt milliméter kiterjedésű területen megszakad. A fekély mélységében a nyálkahártya különböző rétegeit érintheti. A hámsérülést követően az emésztéshez termelt sósav károsítja a gyomor sejtjeit.
A gyomorfekélyt gyakran súlyos szövődmények (vérzés, perforáció, szűkület) kísérik, amelyek – az egyszerű gyomorfekéllyel szemben – kórházi kezelést igényelnek, mivel akár halálhoz is vezethetnek.
A gyomorfekély vezető tünete a fájdalom, mely a gyomorszáj tájékán lép fel. A fájdalom rendszerint tompa, égő jellegű. Amennyiben a fájdalom a hátba is kisugárzik, gondolni kell arra, hogy a fekély a hasnyálmirigy irányába mélyre hatol. A gyomorfekélyes fájdalomra jellemző, hogy közvetlenül az étkezés után szűnik meg, majd a gyomor kiürülésének előrehaladásával fokozatosan visszatér, általában az étkezés követően 1–3 óra múlva. Ezt a táplálékfelvétel után szűnő, a gyomor ürülésével összefüggő fájdalmat éhségfájdalomnak nevezzük. A fájdalom oka pontosan nem ismert. Feltételezik, hogy a termelődő gyomorsav izgatja a fekélyben levő idegvégződéseket és így keletkezik fájdalom. Bizonyos ételek – fehérbor, édesség, erősen fűszerezett, zsíros ételek – fokozzák a panaszokat.
Ismert, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat gyomor- és nyombélfekély. Ilyen gyógyszerek a szteroidok (ezeket többek között asztmánál, allergiánál, autoimmun betegségek gyógyítása során alkalmazzák), valamint az úgynevezett NSAID típusú fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek (többnyire reumatikus panaszok, fejfájás esetén használjuk, pl.: aspirin, Diclofenac). A szervezet számára stresszhelyzetet jelentő események (súlyos baleseti sérülés, fejsérülés, égés, sokk, súlyos fertőzések) esetén 2-3 nap alatt is keletkezhetnek fekélyek. Ezek kialakulásában mind a védekezőrendszer károsodása, mind pedig a fokozott savtermelés szerepet játszik.
A gyomor- és nyombélfekély megfelelő gyógyszeres kezeléssel kontrollvizsgálatok mellett otthon is jól gyógyítható, ám a szövődménnyel járó esetek természetesen kórházi ellátást igényelnek. A gyomor- és nyombélfekély diagnosztizálásának legbiztosabb eszköze az endoszkóppal végzett gyomortükrözés. Enyhébb, szövődménymentes esetben fontos az életmódváltás, elengedhetetlen, hogy a beteg hagyja el a károsító tényezőket (alkoholos italok, dohányzás, fekélyt okozó gyógyszerek), valamint változtasson táplálkozási szokásain. Gyomorfekély és nyombélfekély esetén gyakori kis mennyiségű étkezés szükséges, ez a gyakorlatban 2-3 óránkénti étkezést jelent. Kerülendők az erős fűszerek, meleg zsíros ételek, hagyma, fehér bor, kávé és az édességek. Ha a gyomor ürülése nehezített, akkor pépes, folyékony ételek fogyasztása ajánlott.
Gyomorfekélyre utaló tünetek, melyek sokszor az étkezéssel összefüggésben, máskor attól függetlenül jelentkeznek: – égő, tompa fájdalom a gyomorszáj tájékán – gyomorégés érzete – savanyú felböfögés – puffadás |
