A rendezvénysorozat első állomása az újvidéki Sonja Marinković Általános Iskola volt
Az asztma a leggyakoribb gyermekkori krónikus, nem fertőző betegség, melynek pontos okát még nem ismeri az orvostudomány. Megközelítőleg 200 millió asztmás beteg él a Földön.
A Merck, Sharp & Dohme (MSD) gyógyszergyártó cég az asztmás gyerekek jogaiért küzdő társaság közreműködésével szeptember folyamán Visszatérés az iskolába címmel akciót szervez, melynek fő célja megismertetni a nyilvánosságot a szóban forgó betegséggel és annak kísérőjelenségeivel. Az akció egész Szerbia területére kiterjed, különösen érinti a nagyobb városokat: Belgrádot, Újvidéket, Ništ és Kragujevacot. Az említett városok általános iskoláiban oktatóműhelyeket hoznak létre, melyekben orvosok ismertetik a betegség kezelésének, illetve megelőzésének lehetőségeit. Az orvosok egyébként díjtalanul, volontőrként tartják az előadásokat.
A múlt héten a rendezvénysorozat első állomása az újvidéki Sonja Marinković Általános Iskola volt, ahol tüdőorvosok tartottak ismeretterjesztő előadást a szülőknek, tanároknak. Az szakorvosok elmondták, hogy az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából ered. A gyulladás miatt a légutak igen érzékenyek és erősen reagálnak olyan anyagokra, amelyekre egyébként allergiásak vagyunk, vagy amelyek irritálják a tüdőnket.
A BETEGSÉG KIALAKULÁSA
Az asztma bronchiale az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség, amely azonban kialakulhat felnőttkorban is. Az asztmás megbetegedések száma, illetve a kórházban eltöltött napok száma évek óta folyamatosan növekszik. A betegség leggyakrabban kora gyermekkorban kezdődik, de későbbi életkorban is megjelenhet. Általában a gyermek 5 éves koráig megmutatkozik, és kezdetben kétszer gyakrabban fordul elő fiúknál. Ez az arány azonban a kamaszkorra kiegyenlítődik. A gyermekkori asztmások fele tünetmentessé válik a húszas éveik elérésekor.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
Az asztmás megbetegedés kockázati tényezői közé soroljuk az öröklődést, az atópiát (allergiás hajlam), az allergéneknek való kitettséget, bizonyos vírusfertőzéseket és a dohányfüstöt. A betegség korai felismerése és kezelése rendkívül fontos, mert ezzel elejét lehet venni számos – akár végzetes – komplikációnak is. Az asztmás-allergiás szülők sokat tehetnek annak érdekében, hogy gyermeküknél megelőzzék egy esetleges asztma kialakulását. Az esetek jelentős részében tartós tünetmentesség érhető el a megelőző gyógyszerek rendszeres szedésével és a rohamkiváltó ingerek gondos elkerülésével. Ha a tünetek mégis jelentkeznek, legfontosabb teendőnk korai felismerésük. Az asztmás rohamok általában lassú kezdettel, fokozatosan alakulnak ki.
A szeptemberi tanévkezdés minden évben az asztmás tünetek erősödését vonja maga után, mivel a gyerekek akaratlanul is ki vannak téve a különféle tüneteket előidéző tényezők hatásainak. Ennek többnyire az az oka, hogy az asztmás tanulók nagy része a nyári hónapokban szünetelteti a terápiát, s visszatérve az iskolába a porra, az atkákra, a testmozgásra vagy a vírusos fertőzések negatív hatásaira reagálva állapotuk rosszabbodhat, rohamok jelentkezhetnek. Ezeket az állításokat azok a világszintű kutatások is bizonyították, amelyek kimutatták, hogy az iskoláskorú gyerekek esetében az asztmás roham okozta kórházi kezelések száma szeptember folyamán nagyobb, mint az év bármely hónapjában.
MEGELŐZÉS
A dohányfüstnek kitett (már az anyaméhben is!) gyermekeknél az asztma gyakrabban jelentkezik. Így a dohányfüst kerülése része a megelőzésnek. A háziállatok közül a kutya tartását gondolják sokan védő hatásúnak, míg a macskákról nemrég igazolták, hogy a macskára nem allergiások esetében is növekszik a légutak hiperaktivitása. A hároméves kor előtti súlyos légúti vírusinfekciók valószínűleg szerepet játszanak az asztma „beindításában”.
A leggyakoribb allergének: |
Kezdődő asztmás rohamra utaló jelek, korai tünetek: |
