2025. július 16., szerda

Korunk népbetegsége

A rendezvénysorozat első állomása az újvidéki Sonja Marinković Általános Iskola volt

Az asztma a leggyakoribb gyermekkori krónikus, nem fertőző betegség, melynek pontos okát még nem ismeri az orvostudomány. Megközelítőleg 200 millió asztmás beteg él a Földön.

A Merck, Sharp & Dohme (MSD) gyógyszergyártó cég az asztmás gyerekek jogaiért küzdő társaság közreműködésével szeptember folyamán Visszatérés az iskolába címmel akciót szervez, melynek fő célja megismertetni a nyilvánosságot a szóban forgó betegséggel és annak kísérőjelenségeivel. Az akció egész Szerbia területére kiterjed, különösen érinti a nagyobb városokat: Belgrádot, Újvidéket, Ništ és Kragujevacot. Az említett városok általános iskoláiban oktatóműhelyeket hoznak létre, melyekben orvosok ismertetik a betegség kezelésének, illetve megelőzésének lehetőségeit. Az orvosok egyébként díjtalanul, volontőrként tartják az előadásokat.

A múlt héten a rendezvénysorozat első állomása az újvidéki Sonja Marinković Általános Iskola volt, ahol tüdőorvosok tartottak ismeretterjesztő előadást a szülőknek, tanároknak. Az szakorvosok elmondták, hogy az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából ered. A gyulladás miatt a légutak igen érzékenyek és erősen reagálnak olyan anyagokra, amelyekre egyébként allergiásak vagyunk, vagy amelyek irritálják a tüdőnket.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSA

Az asztma bronchiale az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség, amely azonban kialakulhat felnőttkorban is. Az asztmás megbetegedések száma, illetve a kórházban eltöltött napok száma évek óta folyamatosan növekszik. A betegség leggyakrabban kora gyermekkorban kezdődik, de későbbi életkorban is megjelenhet. Általában a gyermek 5 éves koráig megmutatkozik, és kezdetben kétszer gyakrabban fordul elő fiúknál. Ez az arány azonban a kamaszkorra kiegyenlítődik. A gyermekkori asztmások fele tünetmentessé válik a húszas éveik elérésekor.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Az asztmás megbetegedés kockázati tényezői közé soroljuk az öröklődést, az atópiát (allergiás hajlam), az allergéneknek való kitettséget, bizonyos vírusfertőzéseket és a dohányfüstöt. A betegség korai felismerése és kezelése rendkívül fontos, mert ezzel elejét lehet venni számos – akár végzetes – komplikációnak is. Az asztmás-allergiás szülők sokat tehetnek annak érdekében, hogy gyermeküknél megelőzzék egy esetleges asztma kialakulását. Az esetek jelentős részében tartós tünetmentesség érhető el a megelőző gyógyszerek rendszeres szedésével és a rohamkiváltó ingerek gondos elkerülésével. Ha a tünetek mégis jelentkeznek, legfontosabb teendőnk korai felismerésük. Az asztmás rohamok általában lassú kezdettel, fokozatosan alakulnak ki.

A szeptemberi tanévkezdés minden évben az asztmás tünetek erősödését vonja maga után, mivel a gyerekek akaratlanul is ki vannak téve a különféle tüneteket előidéző tényezők hatásainak. Ennek többnyire az az oka, hogy az asztmás tanulók nagy része a nyári hónapokban szünetelteti a terápiát, s visszatérve az iskolába a porra, az atkákra, a testmozgásra vagy a vírusos fertőzések negatív hatásaira reagálva állapotuk rosszabbodhat, rohamok jelentkezhetnek. Ezeket az állításokat azok a világszintű kutatások is bizonyították, amelyek kimutatták, hogy az iskoláskorú gyerekek esetében az asztmás roham okozta kórházi kezelések száma szeptember folyamán nagyobb, mint az év bármely hónapjában.

MEGELŐZÉS

A dohányfüstnek kitett (már az anyaméhben is!) gyermekeknél az asztma gyakrabban jelentkezik. Így a dohányfüst kerülése része a megelőzésnek. A háziállatok közül a kutya tartását gondolják sokan védő hatásúnak, míg a macskákról nemrég igazolták, hogy a macskára nem allergiások esetében is növekszik a légutak hiperaktivitása. A hároméves kor előtti súlyos légúti vírusinfekciók valószínűleg szerepet játszanak az asztma „beindításában”.

A leggyakoribb allergének:
– pollenek: fűfélék, fák, bokrok, gyomok vagy dísznövények virágpora
– állati eredetű anyagok: szőrök, tollak, szárított állateledelek, házi poratka és annak ürüléke
– foglalkozási allergének: liszt, fűrészpor, paprikapor, festékek, higítók stb.
– gyógyszerek: egyes lázcsillapítók, antibiotikumok
– élelmiszerek: tej, tojás, egyes gyümölcsök, tengeri halfélék stb.

Kezdődő asztmás rohamra utaló jelek, korai tünetek:
– Köhögés, köhécselés
– Légszomj
– Mellkasi szorítás
– Sípoló légzés
– Szaporább légzés
– Torokszárazság vagy torokfájás
– Orrfolyás, könnyezés vagy szemszárazság
– Fáradtság, rossz közérzet
– Nyugtalan alvás, hajnali felébredés
– Éjszakai köhögés

Magyar ember Magyar Szót érdemel