2025. július 16., szerda

A jólét betegsége

Köszvény

A második világháború idején és azt követően nem igazán jelentkezett a köszvény, ellentétben napjainkkal. A köszvény a jólét betegsége. Az emberek ma már megengedhetnek maguknak olyan káros szenvedélyeket, melyek régen luxusnak számítottak, és ez teret engedett a köszvénynek.

A betegség az anyagcsere zavarából ered. Köszvény esetén megnövekszik a vér húgysavtartalma és húgysavas sók rakódnak le a különböző szövetekben, elsősorban az ízületekben. Kifejlődésében az öröklésnek és a helytelen életmódnak, így a túlzottan bőséges, fehérjében gazdag táplálkozásnak és az alkoholfogyasztásnak is van szerepe. A húgysav szintje akkor rendellenesen magas, ha a vesék nem tudnak elegendő mennyiséget eltávolítani a vizelettel. A köszvény rohamokban jelentkezik, leginkább a nagylábujjon, de más ízületekben is előfordul.

A KIVÁLTÓ OK

A köszvénnyel foglalkozó orvosok szerint a rohamok főleg ősszel és tavasszal jelentkeznek

Váratlanul törnek a betegre. Kiválthatja őket egy kisebb sérülés, műtét, nagy mennyiségű alkohol vagy fehérjében dús étel fogyasztása, fáradtság, lelki stressz, betegség. Az akut köszvényes rohamnál valamelyik ízületben, leggyakrabban a láb öregujján, gyulladás fejlődik ki, de gyakori a rüszt, boka, térd, csukló és a könyök ízületeiben is. Amikor roham tör a betegre, az ízület feletti bőr duzzadttá, pirossá, fényessé és meleggé válik, érintése is igen nagy fájdalmat okoz, a beteg – beszámolók szerint – még a takaró nyomását is képtelen elviselni. Néhány óra után a fájdalom enyhül, de a láb duzzanata megmarad. A tompa fájdalom a következő éjszakán ismét erősödhet, és néhány napon át tarthat, egyre csökkenő intenzitással. Egy-egy roham nyomtalanul elmúlhat, de ha többször ismétlődik, maradandó változást okoz az ízületben. A betegség előrehaladtával a kezeletlen rohamok egyre hosszabb ideig tartanak, gyakoribbak, és több ízületre kiterjednek. Súlyos, idült köszvény esetén gyakori az ízületek deformálódása. A folyamatosan lerakódó kristályok károsítják az ízületet és az inakat, így a mozgás egyre korlátozottabb.

A KÖSZVÉNY KEZELÉSE

A kezelés elsődleges célja a fájdalom csökkentése és a gyulladás megfékezése. Ennek hagyományos gyógyszere a Kolchicin, szájon át vagy injekcióban adva. A második lépés a betegség visszatértének megakadályozása, ehhez sokszor az is elegendő, ha a beteg sok folyadékot iszik, kerüli az alkoholos italokat, és kevesebb fehérjedús ételt fogyaszt. Sok köszvényes egyben túlsúlyos is. A testsúly csökkenésével gyakran a vér húgysavszintje is normalizálódik. Egyes esetekben ismétlődő, súlyos rohamok mellett a roham megszűnte után is folytatni kell a gyógyszeres kezelést. Akut köszvényes rohamban javasolt a mozgás csökkentése, szükséges az ágynyugalom. A betegek csillapító hatását említik a betegek, de a fizioterápia alkalmazása akut esetben csekély hatással jár.
A tünetmentes állapotban a kezelés abból áll, hogy a visszaesés gyakoriságát mérsékelje, és a legkisebbre csökkentse a húgysav lerakódását a szövetekben. Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, a diéta, vagyis a vitaminban gazdag, energiaszegény ételek fogyasztása.

MEGELŐZÉS

A kutatók a köszvény kialakulásának hátterében életmóddal kapcsolatos okokat találtak. Abban egyetértenek, hogy a hús és a belsőségek túlzott fogyasztása hajlamosít a megbetegedésre. Az alkohol, elsősorban a sör és a bor túlzott élvezete is elősegíti a köszvény kialakulását. A betegek elhízásának is szerepe lehet benne, és megfigyelték azt is, hogy a migrén, az epilepszia és az asztma is nagyobb számban fordul elő köszvényes betegeknél. A köszvényes roham megjelenését az öregujj-lábközépcsont túlzott igénybevétele, a sok járás, a cipő nyomása is kiválthatja, és a kiterjedt visszértágulat is az okok között szerepelhet. Ez a helyi anyagcsere és vérkeringés megváltozására utal, ami szintén a roham kialakulásához vezethet. A túlzott szellemi munka, a nagyfokú izgalom, de még a betegségtől független műtéti beavatkozás is okozhat akut köszvényes rohamot.

Magyar ember Magyar Szót érdemel