Az egyes szúnyogfajok által terjesztett nyugat-nílusi vírus európai jelenléte már régóta ismert. 2003 óta minden évben felüti a fejét, és jellemzően azokon a területeken okoz megbetegedést, ahol a költöző madarak tömegesen fordulnak elő. A betegséget ugyanis azok a szúnyogok viszik át az emberre, amelyek egyaránt csípik a madarakat és az embereket. A vírus emberről emberre közvetlenül nem terjed, azt kizárólag egyes szúnyogfajok terjesztik.
A nyugat-nílusi vírus által okozott betegségnek nincsenek speciális tünetei, azok megegyeznek az egyéb vírusos megbetegedések tüneteivel. Általában láz, fejfájás, izomfájdalom jelentkezik a fertőzöttnél, és a vírus agyvelő-, valamint agyhártyagyulladást is okozhat. A súlyos tünetek legtöbbször azoknál a betegeknél jelentkeznek, akiknek gyenge az immunrendszerük. Előfordulhat az is, hogy valaki átesett ugyan a fertőzésen, de nem jelentkeztek nála komolyabb tünetek, vagy „lábon" kihordta a betegséget.
A betegség vérből kimutatható, lappangási ideje két naptól két hétig terjedhet. Kezelése pedig csak tüneti lehet: enyhébb lefolyású megbetegedésnél a láz csillapítása, sok folyadék bevitele.
A nyugat-nílusi vírust (West Nile Virus) elsőként a Nyugat-Nílus környékén, Ugandában izolálták 1937-ben egy lázas tüneteket mutató nőből; innen ered a vírus elnevezése. Évekkel később más országokban is felismerték és izolálták, így például az 1950-es években Egyiptomban mutatták ki szúnyogokból, madarakból és emberekből egyaránt. Járványos megbetegedéseket okozott 1962 nyarán Franciaországban, lovakban, 1960-as évek végén lovak, vadmadarak és emberek körében is Portugáliában, valamint számos más európai, ázsiai országban is. 1999 óta Észak-Amerikában is regisztráltak nyugat-nílusi vírus által okozott fertőzéseket.
Magyarországon két beteget ápolnak kórházban a nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedéssel, Romániában két halálos áldozata van, és további hét embert fertőzött meg ott.
