Gyakran hallhattunk olyan ígéreteket – mondjuk inkább, hogy jövendöléseket – vezető politikusainktól, hogy Szerbia hamarosan a régió bajnoka lesz valamilyen kategóriában. Az utóbbi időben azt is hallhattuk, hogy a gazdasági növekedés szempontjából leszünk elsők a térségben, ami valóban jól hangzik. Egyelőre azonban a komolyan vehető elemzők inkább azon vitatkoznak, hogy fél százalékos gazdasági hanyatlás várható-e az év végéig, vagy az idei GDP eléri a tavalyi szintet, ami azt jelenti, hogy nulla százalékos lesz a növekedés, de egyben azt is, hogy megszűnik a recesszió. Mintha valóban kialakulóban lenne egy – fontos megjegyezni, hogy halovány és még törékeny – lendület, amire korai még trendként tekinteni, de valami mintha megmozdult volna. Van néhány dolog, amiben így is a „legjobbak” vagyunk, de ezek sajnos többnyire olyan dolgok, melyekkel nem szoktak dicsekedni. Például az utak vagy a vasúthálózat állapota nálunk a legrosszabb, de miénk a leggyengébb gazdasági mutatószámok is.
OLYAN JÓL MENNÉNEK A PÉNZÜGYEINK?
Érdekes megemlíteni, hogy Szerbia vezető a régióban a bankok számát illetően. Ha olyan jól mennének a pénzügyeink, amilyen sok bankunk van, még örvendetes is lehetne. Ennek viszont más okai vannak. Itt magasabbak a hitelek kamatai, ami azt jelenti, hogy a lakosság viszonylagosan alacsony életszínvonala ellenére is jó vadászterületnek számítunk. Szerbiában jelenleg 30 bank működik, ezek listája megtekinthető a Szerb Nemzeti Bank weboldalán, a http://www.nbs.rs/internet/latinica/50/50_2.html linken.
Ha körülnézünk szűkebb környezetünkben, Horvátországban 27, Szlovéniában 20, Montenegróban 12 legálisan bejegyzett pénzintézet működik. Érdekes azonban megjegyezni, hogy az ezredfordulón még száznál is több banknak volt működési engedélye. Ennek alapján kijelenthető, hogy az elmúlt 15 évben hatalmas letisztulás zajlott le országunk bankrendszerében. A recesszió, a nagyarányú munkanélküliség, az alacsony bérek jelentősen beszűkítik a bankok mozgásterét. Ez még akkor is igaz, ha egyesek úgy vélik, hogy országunk a bankok kánaánja, hiszen bizonyos hitelek esetében az éves kamatláb elérheti az elképesztő 40 százalékot is. A tavalyi évet 12 bank veszteséggel zárta, ami azt jelenti, hogy a pénzintézeteknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez. Ami a hitelek megfizettetését illeti, a rendelkezésre álló adatok szerint minden tizedik hitel válik megfizethetetlenné Szerbiában.
BANKOK JÖNNEK-MENNEK
A több mint 11 millió lakosú Belgiumban például, ahol az átlagbér meghaladja a 4000 eurót, mindössze 15 bank van jelen. A bankok száma ezek szerint majdhogynem fordított összefüggést mutat az ország fejlettségével, hiszen minél fejlettebb egy ország, annál kevesebb bakja van. Ez azonban nem egyértelműsíthető így, hiszen a bankok száma nem csupán ettől függ. Arra viszont lehet számítani, hogy a Szerbiában működő bankok száma tovább csökken, ami nem biztos, hogy egyben rosszat is jelent majd. Mindenesetre nem nagyon hiányzik senkinek sem, hogy itteni bankok is, úgymond, bedőljenek. Az állam egyébként 50 000 eurós felső határig garantálja a betétek biztonságát abban az esetben is, ha valamelyik bank tönkremenne. Kevesebb mint 5000 olyan betétes van egyébként Szerbiában, akinek ennél több pénze van valamelyik banknál. Lehetséges viszont, hogy az év végéig újabb bank kezdi meg működését. Az Egyesület Arab Emirátusok egyik bankjának, a Mirabanknak a leányvállalatát tervezik megnyitni. Ugyanakkor megtörténhet, hogy egyes bankok viszont megszűnnek vagy beolvadnak egy másik pénzintézetbe. A görög érdekeltségű bankok betétesei aggodalommal tekintenek a fennálló görög államcsőd veszélyére, de a görög államcsőd nem jelenti azt, hogy egyben a görög bankok is fizetésképtelenné válnak. Másrészt a görög érdekeltségű bankok önálló jogi személyként vannak Szerbiában bejegyezve, tehát még anyabankjuk csődje esetén sem fognak automatikusan tönkremenni.
A hivatalos adatok szerint 150 ezer szerbiai lakos folyamatos anyagi gondokkal küszködik, több százezren pedig mélyszegénységben élnek. Jelen pillanatban is mintegy 200 ember folyószámlája van zárolva, mert nem tudják kiegyenlíteni valamilyen adósságukat. A polgárok most is több mint 24 millió dinárral tartoznak csak a hőszolgáltatásért és az elektromos energiáért. A kilátástalan helyzetbe került polgárok a közeljövőben valószínűleg magáncsődöt jelenthetnek majd. A Szerbiai Nemzeti Bank a tervek szerint a jövőben magánszemélyeknek is lehetővé tenné a csőd intézményét. Az erről szóló rendeletet júniusban fogadhatják el. A tervezet értelmében azok a magánszemélyek, akik nem tudják visszafizetni bankhitelüket vagy egyéb adósságaikat, hivatalosan is csődöt jelenthetnek. Ilyenkor azonban nem évül el az adósság, csupán az adós elveszíti a rendelkezési jogát a saját vagyona felett. Egy pénzügyi tanácsadót rendelnek ki mellé, aki áttekinti, hogyan lehetne rendezni a helyzetet. A tanácsadó el is adhatja az adós vagyonát, a tartozások kifizetése érdekében. A felmérések szerint Szerbiában a lakosság zömének legalább 900 eurónyi adóssága van.
