Ausztriában az idei tanév kezdete (némely tartományokban szeptember 7-e, másutt 14-e) után új „divat” kezdődik a muszlim diáklányok iskolai fejkendőviselésében. A parlamentben 2025 végén elfogadott törvény értelmében a 14 évesnél fiatalabb lányok már nem viselhetik sem az állami, sem a magániskolákban az iszlám vallási hagyományhoz kötődő ruhakiegészítőt. A szabály megszegése esetén a szülőkre – két előzetes figyelmeztetés semmibe vétele után – 150 és 800 euró közötti pénzbírság is kiszabható, akár ismételten. Végső esetben az engedetlen anyákat és apákat két hét elzárással is büntethetik.
A kormány szerint az intézkedés a gyermekek szabadságát, önrendelkezését és a nemek közötti egyenlőséget szolgálja, egyszersmind biztosítja számukra a zavartalan és önálló fejlődés lehetőségét. Az intézkedés ellenzői viszont úgy látják, hogy az állam éppen egy vallási kisebbséghez tartozó iskolás lányok szabadságát korlátozza.
A törvénytervezet már a parlamenti elfogadása előtt nagy vitát váltott ki. Részben azért, mert az alkotmánybíróság 2020-ban megsemmisített egy hasonló tilalmat.
Az új szabállyal szemben is merültek fel kifogások. Többen jelezték, hogy megtámadják a törvényt a legfelsőbb jogi fórumon. Az iskolakezdés után ráadásul komoly szócsaták várhatók a tilalom gyakorlati alkalmazásáról és alkotmányosságáról.
Az osztrák döntés rávilágított arra is, hogy Európában nincs egységes hatósági álláspont a muszlim fejkendőről. Nem véletlenül, hiszen olyan összetett kérdésről van szó, amely a gyerekek jogait, a nők egyenjogúságát, a vallásszabadságot, továbbá az állam és a vallás viszonyát is érinti.
Franciaország a legszigorúbb megoldást választotta. Ragaszkodik a vallás és az állam különválasztásához. Ebből kiindulva az állami iskolákból kizárta a vallási jelképeket. Az oktatási intézményekben 2004 óta tilos a viselésük, köztük a hajat és a nyakat eltakaró, ám az arcot szabadon hagyó fejkendő, a hidzsáb viselése is.
Az utóbbi években a testet majdnem teljesen elfedő, szintén vallási jellegűnek tekintett hosszú női ruhadarab, az abaja is vitát váltott ki a francia állami iskolákban.
A közterületen más a helyzet, amiről a teljes testet elfedő fürdőruha, a burkini ügye is tanúskodik. Több franciaországi település próbálta már korlátozni a különleges viseletet a helyi nyilvános strandokon és fürdőkben, de a legfelsőbb közigazgatási bíróság úgy ítélte meg, hogy nem lehet betiltani egy ruhadarabot csak azért, mert vallási jellegű.
Teljesen más modellt követ az EU főhatalma, Németország, ahol nem kötelező a vallási jelképek eltüntetése az állami intézményekből.
Az oktatás ügye pedig elsősorban a tartományok hatáskörébe tartozik.
Általános tilalom nincs, de az alkotmánybíróság korábban kimondta: a fejkendő önmagában nem elégséges ok a korlátozásra. Az iskola békéjét veszélyeztető konfliktus vagy más nyomós indok alapján azonban akár a tiltást is el lehet rendelni. Az országban ebből időnként vita alakul ki, elsősorban a tartományokban, az érintett iskolákban és egyes konkrét ügyek kapcsán. Még megengedőbb Nagy-Britannia. Itt sincs országos iskolai hidzsábtilalom. A muszlim diáklányok általában viselhetnek fejkendőt, amelynek színe és formája illeszkedik az oktatási intézmény egyenruhájához. A brit rendszer inkább azt tekinti az integráció részének, hogy különböző vallási és kulturális hátterű gyerekek együtt járnak iskolába, ahol megőrizhetik identitásuk hitbéli elemeit. Konfliktusok a szigetországban is vannak, de a fejkendő viselését önmagában nem tekintik a társadalmi beilleszkedés akadályának.
Egészen más a helyzet Belgiumban, amely több vonatkozásban is közelebb áll a francia gyakorlathoz. Ám az országban nincs egységes szabályozás.
Flandria több oktatási intézményében nem engedélyezik a látható vallási szimbólumok viselését, így a fejkendőét sem. Kelet-Flandria tartományi iskoláiban pedig a 2026/27-es tanévtől a vallási, világnézeti és politikai jelképeket is tiltják. Ez azért figyelemre méltó, mert az előírás nemcsak a muszlim diákokra vonatkozik, hanem más felekezetek követőire is.
Belgiumban a vita elsősorban arról szól, hogy az állami iskola semlegességét a vallási szimbólumok elfogadásával vagy azok visszaszorításával lehet-e jobban biztosítani.
Több nyugat-európai országban nincs francia vagy osztrák típusú általános iskolai korlátozás. Helyi vagy intézményi szinten ugyanakkor eltérő szabályok lehetnek érvényben. Svájcban például a vallási öltözet kérdése a bevándorlásról és a társadalmi integrációról folytatott politikai polémiák része lett, de az országos szabályozás elsősorban az arc eltakarására vonatkozik. Hollandiában, Svédországban és másutt a hidzsáb viselése általában megengedett. Ám az arc nagyobb részét elfedő nikáb és az arcot teljesen eltakaró burka más megítélés alá esik: közterületi használatukat Belgiumban, Dániában és Franciaországban is korlátozzák. Hollandiában pedig bizonyos intézményekben és a tömegközlekedésben korlátozzák viselésüket, mindenekelőtt az azonosíthatóságra, a biztonságra vagy a közrendre hivatkozva.
A fejkendőről szóló európai vita eltörpül a világ más részeinek szélsőséges regulái, esetei mellett. Ezek egyik kirívó példája Afganisztán, ahol a nők társadalmi helyzete – globális összehasonlításban is – különösen súlyos.
A fanatikus iszlamista tálibok által bő öt éve működtetett rezsim immár akadályozza azt is, hogy az afganisztáni lányok középiskolába és felsőoktatási intézményekbe járjanak. A nők munkavállalását és szabad mozgását további korlátozások nehezítik az országban. Ott már nem az a kérdés, hogy egy lány milyen ruhában jelenhet meg az iskolában, hiszen milliók számára maga az oktatás is elérhetetlenné vált.
Ez óriási különbség az időnként fellángoló európai vitákhoz képest. Afganisztánban az állam ugyanis alapvető jogoktól fosztja meg a nőket.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
