Úgy tűnik, Közel-Keleten a feszültségek nemhogy enyhülnének, hanem még fokozódnak, egyre nagyobb gondokat okozva mindenekelőtt a világ (legalábbis Európa) energiaellátásában. Újabb gazdasági kihívások előtt állunk. Nem csoda, hogy fokozott figyelem irányul a háború résztvevőire, illetve azokra, akik közvetlenül együttműködnek velük. Szerbia is mondhatni borotvaélen táncol, immáron sokadszor, a töltények kivitelét illetően. A szakértők szerint pedig akár biztonsági és politikai következményekkel is szembesülhet az ország, hiszen a geopolitikai viszonyok érzékenyek és a hadászati eszközök terén történő együttműködés, vagyis kereskedelem, külön terhet róhat az ország nemzetközi megítélésére.
A Radar hetilap napokban közzétett analízise alapján, amelyet a hivatalos statisztikai adatokra alapozott, Szerbia Izraelbe a múlt évben 131,1 millió dolláros kivitelt valósított meg. Nagy százalékban töltényeket adott el országunk Izraelnek. Ez több okból is érdekes adat, egyrészt azért, mert szinte megháromszorozódott a tavalyi kivitel 2024-hez képest, amikor 50 millió dolláros exportról beszélhettünk, míg 2023-ban ez csupán 3,1 millió dollárt tett ki. Még talán a kereskedelmi együttműködés növelése sem okozna akkora problémát, ha Izrael akkor nem állt volna háborúban, és ha nem állna háborúban most is. Illetve ha Szerbia nem állította volna le a töltények kiszállítását még tavaly júniusban.
Mint arra az analízis rámutat, a moratórium ellenére a töltények kiszállítása 2025 második felében nőtt, sőt az év elején még fel is gyorsult.
Csak 2026-ban március 10-ig összesen 14 teherszállító repülőgép szállt fel Szerbiából Izraelbe.
Na de mi is vezetett a kiszállítás tilalmának bevezetéséhez?
Szerbiát többször is érte kritika, hogy a Szerbiában gyártott fegyverek végül az ukrajnai fronton kötnek ki. Analitikusok szerint több teherszállító repülő is útnak indult az elmúlt két évben Tel Avivba, ahonnan a leszállított fegyverek, mindenekelőtt töltények egy része a kereskedőkön keresztül Ukrajnába is eljutott, ám a legnagyobb része Nevatimban kötött ki, az izraeli légierő egyik fő logisztikai bázisán. Oroszország olykor szóvá tette, hogy szerb fegyverek jutnak el az orosz–ukrán frontra, de a por gyorsan leült, mire végül Moszkva tavaly egymás után kétszer (május 29-én és június 23-án) nyilvánosan is megfenyítette Belgrádot. Akkor azt emelték ki, hogy Szerbia hadiipara hátba próbálja lőni Oroszországot, majd pedig azt állapították meg, hogy a testvéri szláv népek vérén való profitálás vágya elfeledtette az államvezetéssel, hogy kik az igazi barátaik.
A védelmi minisztérium az államfő utasításának megfelelően még június 23-án leállította a hadifelszerelések kiszállítását. Ezt akkor még Aleksandar Vučić is megerősítette.
A döntés azonban súlyosan érintette a hadiipart, különösen a Krušik, Sloboda, Prvi partizan és a Milan Blagojević vállalatokat, amelyek addig jelentősen megnövelték a termelésüket az ukrán és izraeli piaci igények miatt.
A moratóriumot csupán az idén februárban oldották fel. Az összesen 235 napig tartó kiszállítási tilalom idején jelentős nyomás nehezedett az államvezetésre, hiszen nemcsak a termelés, hanem a hadászati kereskedelem is leállt, egyedül Izrael irányában teljesítette az ország az igényeket még ez alatt az idő alatt is. Közzétett információk szerint két 120 tonna teherbírású repülő összesen 37 felszállást valósított meg Izrael felé, illetve egy kisebb 55 tonna teherbírású repülő szállt fel 16 alkalommal.
A szakemberek a két ország közötti együttműködés mögött politikai szálakat vélnek felfedezni, amelyek még 2020-ra tekintenek vissza, amikor Aleksandar Vučić a washingtoni szerződésben foglaltak alapján a szerbiai nagykövetséget átköltöztette Tel Avivból Jeruzsálembe, és ezzel az első állam lett, amely ilyen lépésre szánta el magát.
A kapcsolat nem csupán egyirányú, hiszen a szeptemberben Belgrádban megtartott katonai felvonulás óta izraeli harcászati eszközök is megjelentek a szerb katonaság felszereltségében. Ezt a lépést egyes kritikusok azzal magyarázzák, hogy az államfő olyan politikusok és országok kegyét akarja megvásárolni a fegyverzeten keresztül, akik/amelyek a világ színterén domináns játékosnak számítanak.
A moratóriumot egy hónapja feloldották. Már csak az a kérdés, hogy az egyre forrongó világban, az idén mennyivel nő az országban gyártott hadászati eszközök kivitele?
Nyitókép: Pixabay
