HETI KÖRKÉRDÉS
Mire költi a legtöbb pénzt a nyaraláson?
Szeretjük a tengerparti éttermeket, erre megy el a legtöbb pénz. 32%
Nyaralás során különféle hajóutakon, szervezett programokon veszünk részt. 7%
Emléktárgyakra, helyi kézműves termékekre költünk a legtöbbet. 2%
Nincs pénzünk nyaralásra. 60%
A legtöbben már életük legelső nyaralásának tervezésekor rájönnek, hogy a legnagyobb fejfájást nem az úti cél kijelölése, nem a helyi program meghatározása, és nem is a bőrönd nagysága okozza. Kétségkívül ezek körül is akadhat épp elég galiba, mégis, a legtöbb gondolkodást végül mindig a költségvetés, a pénzügyi keret meghatározása jelenti, hiszen nyaralni nagyon sokféleképpen lehet. Lehet teljesen takarékosan, és lehet teljesen fényűzően is – mindenki maga határozza meg, lehetőségeihez mérten, hogy melyik módját követi a nyaralásnak. És hogy még bonyolultabb legyen, még az olcsó kategórián belül is vannak a lehető legolcsóbb, illetve a valamivel költségesebb nyaralások. Ugyanígy nyilván a már eleve borsosabb nyaralások között is van minimálisan borsos és van meglehetősen költséges üdülés is.
Ennek pontos meghatározása egy komoly matematikai műveletet igénylő feladat is lehet: el kell döntenünk, hogy a nyaralás során mennyit engedünk meg magunknak a pénztárcánk tartalmát figyelembe véve. Elköltjük-e az összes rendelkezésünkre álló pénzt, vagy a lehető legkevesebbet próbáljuk meg otthagyni az üdülés helyszínén. Esetleg az arany középutat választjuk, és meg is engedünk magunknak valamit, de azért a gyeplőt is próbáljuk tartani, hogy ne essünk túlzásokba, amikor a költekezésről van szó. Legyen szó akár belföldi, akár külföldi utazásról, ezek a nem is apró különbségek velünk vannak.
Emlékszem, amikor másfél évtizeddel ezelőtt a baráti körrel közös nyaralások szervezésébe kezdtünk – és számomra akkor még teljesen újszerű utazásokon vettem részt –, az elején évről évre következetesen elrontottam a pontos költségvetés kiszámítását, hiszen mindig vannak olyan előre nem feltételezhető kiadások, amellyel az ember csak a helyszínen szembesül. A másik probléma általában az volt, hogy – amikor már a kártyás fizetés rendszere nagy teret hódított – az embernek meglehetősen nehéz volt kiszámítania, mennyi pénzt kell magával vinnie készpénz formájában, hiszen feltételezte, hogy a nagyját majd kártyával is könnyedén kifizetheti. A gyakorlatban azonban ez nagyon nem így történt: sok helyütt szükség volt készpénzre, és aztán odajutottam, hogy meglehetősen költséges művelet közepette, a külföldi bankautomatán vegyek fel még egy százast ahhoz, hogy – ami a készpénzt illeti – biztonságban érezzem magam a nyaralás végéig. A bűntudat, hogy nem jól számoltam ki az összeget, még ma is az emlékezetembe van vésve, hiszen semmit sem sajnáltam jobban annál, mint 10 vagy 20 eurót otthagyni egy külföldi bank illetékeként csak azért, mert azt hittem, hogy az általam feltételezett összeg valóban elegendőnek számít majd.
A másfél évtizeddel korábbi szabályok közül jó néhányat ma is be kell tartania annak, aki utazásra adja a fejét. És most ne is foglalkozzunk azzal, hogy mennyibe került akkor egy külföldi út és mennyibe kerül ma egy nyaralás. Hiszen akkor is és ma is szüksége van az embernek egyrészt megfelelő keretre a bankkártyáján, másrészt némi készpénzre a pénztárcájában is, mert váratlan események mindig előfordulhatnak, ezért nem lehet elindulni úgy, hogy valamilyen biztonsági tartalék ne legyen az ember tulajdonában, főleg ha külföldre igyekszik.
Az, hogy mire fordítja a legtöbb pénzt a nyaralás során, elsősorban az határozza meg, hogy milyen igényei vannak, milyen nyaralási szokásai és elvárásai az adott kikapcsolódás során. Hiszen lehet úgy is nyaralni, és sokan ezt is teszik, hogy napról napra ugyanarra a strandra vonulnak le, a megszokott parton fürdőznek és saját napernyőt használnak, illetve lehet nyaralni úgy is, hogy a különféle part menti bárokat választják, és nem kevés esetben fizetnek az olyan szolgáltatásokért is, mint amilyen például a nyugágy vagy a napernyő használata. Ezer apró tényező befolyásolja az utazási költségek magasságát. Számos helyen fordul elő ugyanis, hogy akár fogyasztunk, akár nem, fizetni kell a strandfelszerelésért, de megannyi olyan hely is van, ahol elég meginni egy üdítőt, és a vendégnek máris ingyen odaadják a kényelmet. Persze ez elsősorban attól függ, hogy mennyire látogatott az adott helyszín, és hogy megengedheti-e magának azt, hogy a turistákkal szemben az árak tekintetében magasabb elvárásokat támasszon. Ahol meglehetősen nagy a tumultus, ott nyilvánvalóan „szemtelenebbek” is lehetnek a kávézók, bárok tulajdonosai.
Rengetegen kalandvágyó utazónak számítanak, ami azt jelenti, hogy nem tudnak egy helyben megmaradni, főleg akkor, amikor egy egyhetes vagy akár 10 napos nyaralásra indulnak. Több partszakaszt is szeretnének kipróbálni, autózni szeretnének, így a költségeket természetesen ezek a különféle igények, az azok kapcsán tapasztalható eltérések, az üzemanyagárak és minden egyéb helyi utazással járó kiadások is befolyásolhatják.
S arról még nem is tettünk említést, hogy az utazás költségei, persze a szállás kifizetésének tényén túl, már ideahaza elstartolnak, hiszen fel is kell készülni, be is kell vásárolni, gyakran betegbiztosítást kell kötni…
Mindig egy meglehetősen nagy tételt jelent a nyaralás pénzügyi részének tervezésekor az étkezés kérdése. Az ember természetesen nem engedheti meg magának azt, hogy reggel, délben és este is a legdrágább éttermekben fogyassza el az étkét. Azonban nyilvánvalóan az sem egy szerencsés megoldás, ha a nyaralás mind a 10 napja alatt a tűzhely mellett tölti el a legtöbb időt, s emlékeiben a helyi sparhelt ringlije marad meg a legjobban. Az sem az igazi, ha a lehető legolcsóbb gyorséttermi megoldásokat választja reggelire, ebédre és vacsorára is. És itt már művészet kell ahhoz, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt: kiszámítsuk a költségeket és találjunk egy olyan megoldást, amely tartalmazza, hogy olykor a gyorséttermet, olykor a minőségi éttermet, olykor pedig a nagyon gyorsan elkészíthető házi étkezést válasszuk. Az emberek nem egyformák: a lényeg, hogy az étkezés rendezése ne egy külön stresszt jelentő faktor legyen utazásaink ideje alatt. A legjobb, ha elfogadjuk, hogy mindent úgysem tudunk előre kiszámolni, így ezt a tételt sem. Ha az étkezést letudjuk, már lovon vagyunk, vagy igazi nyári képpel élve: valamelyik tenger frissítő hullámain…
Nyitókép: Ótos András felvétele
