HETI KÖRKÉRDÉS
Tart az energiaválságtól?
A jelenlegi helyzet a világban cseppet sem biztató, félünk, hogy mi jöhet még. 49%
Igen, egy ideje már „spájzolok”, ha felszökkennek az árak, vagy nem érkezik gáz, olaj, lesznek tartalékaink. 5%
Válságban éljük az életünket, amióta az eszemet tudom. 32%
Nem tartok semmiféle energiaválságtól. 14%
A kőolaj varázslatos folyadék, valaha élt élőlényekből alakult ki az idők során, és sok minden készül belőle. Aki olvasott Asterixet, az tudja, hogy az ősi időkben lámpákban használták, és szükség volt rá a varázsital készítéséhez is. Ma a feldolgozott kőolaj 42 százalékából benzin lesz, 27 százalékából dízel, 10 százalékából kerozin, 4 százalékából butángáz, 7 százalékából kémiai alapanyagok (amelyeket egyebek között műanyag és műtrágya készítéséhez használnak), 5 százalékából hajóüzemanyag, 2 százalékából kenőanyagok és 3 százalékából aszfalt. Amint látjuk, a kőolaj származékai jelen vannak az élet számos lényeges területén, s ez egyben azt is jelenti, hogy társadalmunk nagymértékben ki van szolgáltatva neki. Nem volt ez ügyes húzás, hiszen a kőolajkészletek végesek, és előbb-utóbb át kell térni más alternatívákra.
Hogy mennyire törékeny a kőolajra épülő társadalmunk, azt jól mutatja a jelenlegi helyzet is. Izrael és az USA megtámadták Iránt, amely elkövette azt a hibát, hogy nem fejlesztett ki idejében atomfegyvert. Így viszont az irániak a földrajzot hívták segítségül: a Hormuzi-szoros az Arab-tengert köti össze az Indiai-óceánnal, s igen jelentős kereskedelmi hajóútvonalat képez. Délről a Muszandam-félsziget ékelődik be mélyen a szorosba, északról pedig igen hosszan az iráni partok terülnek el. Épp ezért is tudja Irán fegyverként használni: nincs szüksége flottára vagy légierőre, mindössze drónok és rakéták segítségével le tudta zárni az itt elhaladó kereskedelmi forgalom elől. Nagyon jó lépés volt ez, hiszen itt halad át a világ kőolaj-kitermelésének 20 százaléka.
Az amerikaiknak két lehetőségük volt a Hormuzi-szoros megnyitására. Szárazföldi csapatokat vetnek be, ami rossz döntés lenne, annak ellenére, hogy az amerikai hadsereg katonái képzettebbek, és sokkal modernebb felszerelésük van. A nehéz terep és az igen nagy létszámfölényben lévő ellenség miatt biztosan komoly veszteség érné a szárazföldi egységeiket. Emellett az irániak eleve aszimmetrikus hadviselésre készültek. Jól mutatja ezt például, hogy 35–50 ezer dollár értékű Sahed drónokkal támadnak, az elfogásukra kilőtt Patriot rakéták értéke pedig millió dolláros nagyságrendű. A másik út a tárgyalás.
Hogy pontosan mi fog történni, azt szerintem senki sem tudja, talán még a támadó fél sem. A legújabb fejlemények e téren, hogy kedden az amerikai elnök az iráni civilizáció megsemmisítésével fenyegetőzött, szerdán pedig már kéthetes tűzszünetről beszélt. Ennek tükrében lehet, hogy Irán megnyitja a szorost, de az is lehet, hogy nem. Teljesen eddig sem volt lezárva, mert időnként átengedtek kőolajat és folyékony gázt szállító hajókat, amelyek nem ellenséges országok zászlaja alatt hajóztak, és kifizettek kétmillió dollárt.
Kedden még Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, a hormuzi kőolaj- és gázválság súlyosabb, mint az 1973-as, az 1979-es és a 2022-es válság együtt, viszont a szerdai fejlemények hatására a kőolaj ára ismét változik. A válságból mi egyébként is csak annyit éreztünk, hogy folyamatosan kúszott fel az üzemanyagár. A nemzetközi piacokon a válság kezdete óta 60 százalékkal ment fel a kőolaj ára, a Brent hordónkénti ára pedig 100 dollár fölé emelkedett.
Ami nekem az egész válság kapcsán furcsa, hogy a Hormuzi-szoroson a világ kőolajforgalmának mindössze 20 százaléka zajlott. A 90-es években Szerbiát szankciók alá helyezték, vagyis lezárták az országot, üzemanyag mégis jött be. Például 200 literes üzemanyag-tartályú Yugónak köszönhetően, valamint egyéb csempészútvonalakon. A mostani helyzetben mindössze egy szoros lett lezárva, s a világ kőolajforgalmának 80 százaléka szabadon haladhatott tovább. Ehhez képest mégis 60 százalékkal ugrott meg az ár. Ami biztos, hogy valakik drágábban adták a kőolajat, sokkal többet kerestek, mi pedig lényegesen többet fizetünk a benzinkúton. Nem tartom kizártnak, hogy igazából a háborúnak is ez volt az oka.
Nyitókép: Ótos András felvétele
