A fűtési idény említésétől az emberek többségének elmegy a kedve. Nem csoda ez, hiszen a fűtés évről évre komoly költségeket ró a háztartásokra. Ráadásul hiába nézünk szét, hogy akkor most melyik a legolcsóbb fűtésmód. Az egyik tüzelőfajtáról nem lehet csak úgy ripsz-ropsz áttérni a másikra, az külön befektetést igényel. Szerencsés helyzetben van az, akinek már be van szerelve a központi fűtés, hiszen a legtöbb esetben elég a kazán cseréje, ha fűtési módot szeretne változtatni. Persze, ez sem olcsó. A hagyományos kályhák és kazánok mellett újabb fűtési módok is megjelentek, például hőkonverter, hőpumpás kazán, norvég fűtőpanel, pellettel működő kazán és egyebek. A forgalmazók mind óriási megtakarítást ígérnek ezekkel kapcsolatban, de ha ilyesmin gondolkodunk, akkor érdemes olyan valakivel beszélni, akinek személyes tapasztalata van ezek kapcsán.
A fűtési költségekre az is komoly hatással van, hogy milyen állapotban van az épület, amelyet fűteni szeretnénk. Ha egy tökélesen szigetelt épületről van szó, ahol a nyílászárók modernek és energiatakarékosak, akkor szerencsés helyzetben van a tulajdonos. Akár 20–30 százalékkal kevesebb fűtési számlával is megúszhatja a telet. Személyes helyzetem ezzel kapcsolatban felemás, ugyanis a házunk egyik része vert falú, ami 80 centi vastagságú. Ez nyáron hűvös, télen pedig jól tartja a meleget. A hozzáépített rész viszont tégla és blokk, és ezt sürgősen szigetelni szeretnénk, mert itt érezhetően nagy a hőveszteség.
A Szerbiai Energetikai Ügynökség felmérése szerint az idei télen egy 60 négyzetméteres, átlagos szigeteléssel bíró épület fűtése 53 ezer és 250 ezer dinár között lesz, a fűtési módtól függően. A legolcsóbb, ha hulladék fával fűtünk, ugyanis ennek köbmétere 6 ezer dinár körül mozog. Ez arra alkalmas, hogy gyorsan elérjük a kívánt hőfokot, ám hosszú távon nem tartja a meleget, így gyakran kell a kályhát vagy a kazánt táplálni. Ennél drágább az összevágott, kemény tűzifa, melynek 9 ezer dinár körül van az ára. Ez jobb megoldás a hulladék fától, mert tovább tarja a parazsat. Mindkét fajta fa esetében fontos, hogy kellően száraz legyen, mert így adja ki rendesen a benne lévő kalóriát.
Ha pellettel fűtenénk lakásunkat, annak költségei többre rúgnának, mintha hulladék fát használnánk, de kevesebbe, mintha kemény tűzifát. Az ügynökség adatai szerint egy 60 négyzetméteres ház fűtéséhez 2,5 tonna pelletre van szükség. A pellet tonnája 30 ezer dinár, így 75 ezer dinár lesz a költségünk, ha ily módon fűtünk a télen, míg a hulladék fa esetében ez 53 ezer, rendes tűzifánál pedig 87 ezer. A szén tonnája 24 ezer dinár, így ha ezt választjuk, akkor 77 ezer dinárral ússzuk meg a telet, ugyanis kb. 3,2 tonna kell a 60 négyzetméter felfűtéséhez. A gázfűtést is relatíve olcsón megoldhatjuk, a gáznak 5,4 dinár kilowattórája, így az ügynökség becslése szerint 59 ezer dinárba kerül a téli szezon. A pénztárcánkba legmélyebbre abban az esetben kell nyúlnunk, ha árammal fűtünk. A fűtés 102 ezer dinárra jön ki, ha villanykályhát használunk, és csak olcsó áramon tölt. Ha drága áramon is hozzáfűtünk, akkor mindössze két óra pluszfűtés 40 százalékkal növeli a költségeinket. A tél számunkra akkor lesz a legdrágább, ha etázsfűtési rendszerünk van, és villanyárammal használjuk. Az ügynökség szerint így 250 ezer dinárt kell fizetnünk a fűtésért.
A fűtés költsége mindenképpen meghatározó, de a mai világban aki teheti, az a kényelmi szempontot is figyelembe veszi. Fával, szénnel fűteni elég macera: begyújtani, folyamatosan tüzelni, tisztítani a kályhát vagy kazánt, kivinni a pernyét. Ennél sokkal elegánsabb a gáz- vagy a villanyfűtés. Itt csak be és ki kell kapcsolni a fűtést, de modernebb rendszerek esetében még erre sincs szükség, mivel előre be lehet programozni, vagy applikáción keresztül a mobilunkról is irányíthatjuk.
Nyitókép: A fűtési költségekre az is komoly hatással van, hogy milyen állapotú az épület, amelyet fűteni szeretnénk (Fotó: Pexels)
