Aszály

Július közepén még kifejezetten biztató volt a helyzet, ami a szántóföldi növénytermesztést illeti. A kukorica megtermékenyülése sok helyen sikeres volt, és a júniusi csapadék sokat segített. A térség egyes részein 92–135 mm júniusi csapadék is lehullott, ami jó alapot adott a növényeknek. Aztán jött a hőhullám, eső csak itt-ott hullott kisebb mennyiségben. Most pedig már ismét ott tartunk, hogy az elmúlt évek egyik legsúlyosabb aszályos időszakával néz szembe térségünk. Topolya, Kishegyes, illetve Észak-Bácska teljes területét érinti a rendkívül súlyos aszály. Július végén és augusztus elején egy újabb hosszan tartó hőhullám érte el a vidéket, amelyet rendkívül magas nappali hőmérsékletek és szinte teljes csapadékhiány kísér. A térségben szélsőséges légköri és talajaszály alakult ki, amely nagy károkat okoz a mezőgazdaságban, de a vízgazdálkodásban is. A Szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézetének adatai szerint a nappali csúcshőmérséklet több napon át elérte a 38–40 Celsius-fokot, ezért vörös meteorológiai riasztás volt érvényben. A helyzetet tovább súlyosbítják a trópusi éjszakák: a hőmérséklet éjszaka sem csökken 20–24 fok alá, így sem a levegő, sem a talaj nem hűl le. Az alacsony páratartalom és az erős keleti szél tovább fokozza a talaj nedvességének elpárolgását.

A szakemberek szerint jelenleg a legnagyobb gondot a rendkívüli talajaszály jelenti. A felső talajréteg teljesen kiszáradt, a mélyebb rétegek nedvesség-tartaléka pedig jelentősen lecsökkent. Ez közvetlen veszélyt jelent a kukoricára, a napraforgóra, de a szójára, a cukorrépára, valamint a másodvetésű növényállományokra, amelyek fejlődésük legérzékenyebb szakaszában vannak. A Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói szolgálat figyelmeztetése szerint az elhúzódó szárazság miatt a növények idő előtt beérnek, ami jelentős terméskiesést okoz. Különösen nagy veszély fenyegeti a kukoricát. Bár a megtermékenyülés többnyire sikeres volt, a szélsőséges hőség felgyorsította a növények kiszáradását, és lerövidítette a szemek kitelítődésének időszakát. Ennek következtében kisebb szemméretre, alacsonyabb terméshozamra és gyengébb minőségre lehet számítani. További problémát jelentenek a kártevők, elsősorban a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke, amelyek fejlődésének kedvez a tartós meleg. Az általuk okozott sérüléseken keresztül könnyebben telepednek meg a mikotoxinokat termelő gombák, amelyek miatt a termény emberi és állati fogyasztásra is alkalmatlanná válhat, valamint exportpiaci értékét is elveszítheti. A napraforgó jelenleg jobban viseli a szélsőséges időjárási körülményeket, mint a kukorica vagy a szója, hiszen ez az egyik legszárazságtűrőbb szántóföldi kultúra. A hosszan tartó vízhiány azonban ennél a növénynél is csökkentheti a terméshozamot, valamint mérsékelheti a magvak olajtartalmát. 

Napraforgóból és kukoricából is gyenge lesz a termés

A szikicsi Agropopović Kft., Milorad Popović cége évtizedek óta gabonafélék felvásárlásával foglalkozik. Elmondta, hogy néhány helyen már megkezdték a napraforgó betakarítását, át is adták a termést. Az első eredmények pedig lesújtók. A minőség és a mennyiség is elmarad a kívánatostól. Nagyon nagy az átadott szemtermésben a szennyező anyagok aránya, a termés mennyisége pedig esetenként nem éri el a hektáronkénti egy tonnát sem. 
 

Tóth Anita tanárként dolgozik, de felmenői mezőgazdasággal foglalkoztak, és a családi gazdaságban a földeket ma már egymaga műveli. A Kishegyestől észak-nyugati irányban fekvő úgynevezett kaszálórészben is vannak szántóföldjei. Ez a rész alacsony fekvésű, lényegében a Krivaja folyó völgyében van, ezért hagyományosan termékenynek tekinthető. Talán nem véletlen, hogy a régészeti feltárások szerint a szarmaták és az avarok is letelepedtek itt, de részben feltárták a honfoglalás utáni korból Nagyhegyes nyomait is ezen a részen. A Telecskai-dombok és a környező, síkabb területek mezőgazdasági hasznosításra alkalmasak voltak. A középkori és török kori falvak lakosságának jelentős része gabonatermesztésből, állattartásból és a hozzájuk kapcsolódó kisebb gazdasági tevékenységekből élt.

Lakatos Attila bajsai termelő nagyobb területeken gazdálkodik. A kapásnövények közül napraforgót és kukoricát termel ebben az évben. Egyik kultúra sem ígér sokat. A földjei viszonylag jó fekvésűek, de a csapadékhiány és a hőhullámok megtették a magukét. Valamikor a búza aratása előtt volt csak nagyobb mennyiségű csapadék.  A saját napraforgója még nem érett be, de akiét már betakarították, gyenge hozamokról tudtak beszámolni. A napraforgó ugyan a szárazságtűrőbb növények közé tartozik, a tartós 40 fokos hőséget és a hónapok óta tartó csapadékhiányt ez a kultúra sem bírja ki károsodás nélkül. Az ilyen rendkívüli hőségre a gazdálkodók még különleges agrotechnikai eljárásokkal sem tudnak felkészülni. A felvásárlási árak az előzetes becslések szerint 50 dinár körüli előleggel indulnak, a végső ár a piaci mozgások függvényében még változhat. 

Tomik Nimród, a topolyai önkormányzatban a községi tanács mezőgazdasági reszortfelkelőse, de foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel is. Elmondta, hogy május elején már az volt a helyzet, hogy szinte mindenhol porolt a határ. Ahol kicsit később ültették el a napraforgót, vagy a kukoricát, az nem is nagyon tudott kikelni. Később javult ugyan a helyzet valamelyest, de a hőhullámok megtették a magukét. Helyenként a szépen zöldellő, ígéretes kukoricatáblák egy hét alatt úgy kifehéredtek, hogy rájuk sem lehet ismerni. A napraforgó betakarítása néhol már megkezdődött. A legtöbb esetben a hozamok az egy tonnát sem érik el hektáronként. A napraforgó után a kukorica betakarítása is megkezdődhet. A silózást idén már korábban elvégezték a jószágtartók.
 

Bizonyos kultúrákat már kiiktatnak a vetéstervből

A szója évek óta a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese Észak-Bácskában. A gyakori aszályok miatt a gazdák jelentősen visszafogták a vetésterületet, a még termesztett táblákon pedig a virágok és hüvelyek lehullása, valamint a kényszerérés miatt rendkívül alacsony termés várható. A cukorrépa-termesztők helyzete sem kedvező. Az öntözés nélküli területeken az állományok súlyos vízhiánystressznek vannak kitéve, míg az öntözött táblákon is egyre gyakrabban jelentkeznek betegségek, mindenekelőtt a levélfoltosság, amely csökkenti a gyökerek cukortartalmát és a végső terméseredményeket. Az aszály nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a térség vízkészleteit is veszélyezteti. A Tisza és a Duna vízállása az évszakos átlag alatt van, a talajvízszint jelentősen csökkent, míg a Krivaja vízfolyás történelmi mélypontközeli vízállást mutat. Kritikus helyzet alakult ki a Topolyai-tónál, valamint a kishegyesi víztározónál is, ahol a tartós csapadékhiány és a megnövekedett vízfogyasztás tovább rontotta a körülményeket.
 

A szakértők szerint a jelenlegi helyzet egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy a vízkészletek észszerűbb hasznosítása és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nélkül Észak-Bácska mezőgazdasága a következő években egyre nagyobb terméskiesésekkel és gazdasági veszteségekkel lesz kénytelen szembenézni. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idei aszály már nem tekinthető rendkívüli, egyszeri jelenségnek. Az elmúlt tíz-tizenöt évben egyre gyakrabban fordulnak elő hosszú, csapadékszegény időszakok, amelyeket extrém hőhullámok követnek. Ez arra utal, hogy a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell az új klimatikus viszonyokhoz. A tavalyi évben a szárazság nem csupán a növénytermesztést érintette. Szerbia több térségében kiszáradtak a természetes források, a legelő állatok vízellátását tartálykocsikkal kellett biztosítani, miközben a kukoricaföldek nagy része ismét súlyos károkat szenvedett. A jelenség jól mutatta, hogy a klímaváltozás hatásai már nem kizárólag mezőgazdasági, hanem vízgazdálkodási problémákat is okoznak. A 2026-os nyár ezért nem csupán egy újabb száraz évként vonulhat be a helyi mezőgazdaság történetébe, hanem olyan fordulópontként, amely világossá teszi: a klímaváltozás nem a jövő kihívása, hanem a jelen valósága, amelyhez a gazdálkodóknak, a döntéshozóknak és a vízgazdálkodási szakembereknek egyaránt alkalmazkodniuk kell.