–A középiskola nem kötelező, ha nincs kedved tanulni, ha folyton lógsz az óráról, ki is lehet iratkozni! Kedves olvasó, életkorától függetlenül hányszor hallotta középiskolás éveiben ezt az önnek vagy valamely osztálytársának szóló tanári kifakadást?
A tervek szerint 2030-ra Szerbiában kötelezővé válna a középiskolai oktatás. Ehhez alkotmánymódosításra is szükség lesz, hiszen az ország alapokmányában jelenleg az olvasható, hogy az általános iskolai oktatás kötelező és ingyenes, míg a középiskolák esetében csak ez utóbbi meghatározás szerepel.
Nem új a középiskola kötelezővé tételére vonatkozó elképzelés, 2012-ben vetődött fel először, bekerült a 2020-ig terjedő időszakot felölelő oktatási stratégiába, és akkor a minisztériumok szintjén tárcaközi bizottság is alakult, amely előkészítette volna ezt a változást. Majd a megvalósítás viszonylag rövid idő alatt áttevődött a 2030-ig megvalósuló stratégiai célok közé.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2017-ben 17 különböző pontban határozta meg ajánlásait, hogy melyek azok a területek, amelyek mentén változtatniuk kell a tagállamoknak. Ezek közül a negyedik foglalkozik a közoktatás témakörével. Az ENSZ programja szerint a tagországokban az általános iskolák osztályait eggyel kibővítenék, és kilenc osztályosra emelnék, emellett pedig a középiskolai oktatást kötelezővé tennék.
Szerbiában erről a 9 osztályos általános iskolai oktatásról igen kevés szó esett, s ha elvétve olvashattunk is róla, sokaknak azonnal a Stipe Šuvar nevével fémjelzett oktatási reform jutott eszébe: 1977-től 1990-ig működött általános középiskola, vagyis a kilencedik és tizedik osztály, amely átgondolatlan, elhamarkodott volt. Tizedik osztály után a leendő szakmunkások egy évig tanulták csak a szakma csínját-bínját, a jogi, egészségügyi, közgazdasági és egyéb középiskolákban pedig két évig. Egyik legnagyobb hibája volt, hogy megszüntette a gimnáziumokat.
Úgyhogy 2020-ban Mladen Šarčević akkori oktatási miniszter, amikor a kötelező középiskolai oktatás 2030-ig tervezett bevezetéséről nyilatkozott, azt emelte ki, hogy a nyolcadik osztály után a diákok 95 százaléka iratkozik csak középiskolába, ahol a tanulók 6-7 százaléka már az első évben lemorzsolódik, túl nagy tehernek érzi, hogy három-négy évig tanuljon. Nekik jelenthet megoldást a kétéves középiskolai szakok valamelyikére való iratkozás.
A miniszter akkor, öt éve arról beszélt, 40 olyan – a munkaerőpiacon keresett – szak szerepel az elképzelések között, amelyek esetében elegendő a kétéves középiskolai képzés, sok gyakorlati órával, s példákat is említett: szobaasszony, felszolgáló, segédszakács, fodrász, traktorista, szobafestő, darukezelő, targoncakezelő, üveges, virágtermelő. S a célok között említette azt is, hogy a kötelező középiskolába induló nyolcadikosok 50 százaléka gimnáziumba iratkozzon.
Persze, nem kis falat a mindenkori kormánynak a kötelező középiskola bevezetése, a nemzeti össztermék nagyobb százalékarányát kellene az oktatásügyre fordítani. A pedagógusokat inkább a fegyelmezés kérdése foglalkoztatja, hiszen ha a középiskola kötelező, nem lehet senkit kizárni fegyelmi vétség esetén, vagy ha nagyszámú igazolatlan órája van. Tehát, a szakembereknek, akik kidolgozzák a kötelező középiskola szerkezeti modelljét, számos szempontot, tényezőt figyelembe kell venniük, hogy működőképes legyen. Nem kis kihívás.
Nyitókép: Pixabay
