Jelenleg megközelítőleg 7 százalékos az erdős területek nagysága Vajdaságban, az európai követelmény viszont 14-15 százalék körül mozog. Bőven van hova fejlődnünk, ezért a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság is igyekszik folyamatos, elérhető pályázatokat biztosítani az erdősítésre és az erdőink fenntartására – válaszolt a Magyar Szó kérdésére Tóth Zoltán mezőgazdasági titkárhelyettes azon a szerződés-aláíráson, amelyen 12 nyertes pályázóval 23 szerződést kötöttek meg 273 millió 600 ezer dinár értékben. A titkárhelyettes hozzátette: vannak még olyan területek Vajdaságban, amelyek kevésbé használhatóak hagyományos mezőgazdasági termelésre.
Ezeket a területeket mindenképp fontos lenne erdősíteni – emelte ki Tóth Zoltán.
Tóth Zoltán (Fotó: Tóth D. Lívia)
– Az erdőknek kiemelt szerepük van a klíma megóvásában, a talajerózió megakadályozásában és a talajvíz megtartásában. Emellett a biodiverzitás szempontjából is fontos óvni és telepíteni az erdőket, ugyanis számos növénynek, állatnak nyújtanak otthont. Gazdasági vonatkozásban sem mellékesek, hisz ezáltal fejleszthető a faipar és az ehhez kapcsolódó gazdasági ágazatok, megtarthatóak a vidéki közösségek. És egyáltalán a fenntartható jövő érdekében fontos, hogy megóvjuk, gondozzuk, fejlesszük és bővítsük az erdőinket. Ismeretes, hogy Európában Vajdaság az egyik leggyérebben erdősített terület, ezen a helyzeten próbál a titkárság is évről évre segíteni az általa megjelentetett pályázati kiírásokkal – mutatott rá a kitűzött célra a titkárhelyettes a szerződések aláírásán.
A tartományi kormány alagsori dísztermében összegyűlt támogatottakat Bojana Šašić, a mezőgazdasági titkárság erdészettel megbízott segédtitkára köszöntötte. Elmondta, hogy a titkárság elsődleges célja az idén is az, hogy növelje az erdősített területek arányát Vajdaságban. Emellett támogatták az erdőmeliorizációt, az erdei utak kiépítését és javítását, az erdőtüzek megakadályozását szolgáló eszközök vásárlását és az erdészeti gépek beszerzését is. Kiemelte, hogy az idén először írtak ki lehetőséget olyan gépek beszerzésére, amelyekkel a természeti katasztrófák folyamán keletkezett károkat kezelhetik a fenntartók. Erre a célra külön biztosítottak 100 millió dinárt: ennyivel magasabb összeggel járultak hozzá a pályázók befektetéseihez, mint tavaly – emelte ki a segédtitkár.
Bojana Šašić segédtitkár és Marko Marinković (Fotó: Tóth D. Lívia)
A több mint 273 millió dináros támogatási keret 75 százalékát a Vajdaság Erdői Közvállalat különböző tevékenységeire és projektjeire fordították. A közvállalat minden pályázati lehetőséget kihasznált: valamivel több mint 203 millió dinár hozzájárulást kapott az idén a tervei megvalósítására – mondta Marko Marinković erdősítéssel és fejlesztésekkel megbízott végrehajtó igazgató.
– Erdősítést 84 hektáron terveztünk végezni, de meliorációra is pályáztunk annak érdekében, hogy megőrizzük és feljavítsuk a már erdősített területeket. A támogatott projekt keretében a rosszabb állapotban levő erdőrészeket mintegy 350 hektáron javítjuk fel. Emellett fejlesztjük a tűzvédelmi rendszereket: ilyen téren főként a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A faiskoláinkat is korszerűsítjük, elsősorban a technikai felszereltség tekintetében. A Vajdaság Erdői Közvállalat 15 faiskolát gondoz, amelyek évente több mint 1,3 millió csemetét termelnek. Biztosítanunk kell 350 tonna makkot a kertészeteinknek, de mindemellett 1,7 kilométernyi útszakasz kiépítésére is pályáztunk. Utóbbi inkább jelképes, mert a Vajdaság Erdői Közvállalat több mint 300 kilométernyi fejlett útinfrastruktúrával rendelkezik. A közvélekedés sokszor az, hogy ezen utakat az erdők irtására használják fel egyesek. Ezt meg kell cáfolnom: az utak nagyon fontosak mind az erdők általános védelme tekintetében, mind a tűzesetek kialakulásának megelőzése, valamint az erdőtüzek korai megállítása érdekében is – hívta fel a figyelmet Marko Marinković, majd folytatta a közvállalat támogatott tevékenységeivel. – Az erdők gondozására használt felszerelést is korszerűsítenénk. Magas költségeink vannak azóta, hogy 2023-ban végigsöpört területeinken a szupercellaként emlegetett vihar. Ennek következményeit még most is rendezzük: a teljes helyreállítás 2027-ig eltarthat. Mivel a bérelt gépek nagyon drágák, ezért úgy döntöttük, hogy saját gépezetre pályázunk: a támogatásból vásárolt gépeket a helyreállítás után is használja majd a közvállalat – mutatott rá a végrehajtó igazgató. Hozzátetette: az említett fejlesztésekkel minden termelési folyamatot végigkísérnek.
A közvállalat mellett még 11 kisebb vállalkozást is támogatott a titkárság. A tiszahegyesi Vikumak kertészet a faiskola termelésének fejlesztéséhez kapott hozzájárulást a titkárságtól. Radivoj Lagundžin vállalkozó kiemelte: beruházásaikat 980 millió dinárral támogatták meg.
Radivoj Lagundžin (Fotó: Tóth D. Lívia)
– Mezőgazdasági gépezetek vásárlására fordítjuk a kapott összeget, hűtőházat létesítünk a vesszők tárolására, és öntözőrendszerbe fektetünk. A kapott támogatás a több aszályos év után sokat jelent: az öntözés például égetően szükséges. Kihívásokkal teli évek állnak mögöttünk: a hosszú ideig tartó szárazságban legalább az ültetvények újratelepítéséhez szükséges növényeket sikerült megőriznünk. Jelentősebb fejlődésre tehát nem került sor, de a termelés szintjét tartottuk. Ezt annak is köszönhetjük, hogy a tartományi támogatás folyamatos – mondta az erdei facsemeték és dísznövények termelésével foglalkozó, több mint 12 hektáron működő kertészet tulajdonosa.
A szerződések aláírásán elhangzott, hogy a titkárság a jövőben is megtartja a hagyományos támogatási vonalait. Mivel az idén bevezetett, viharkárok kezelésére vonatkozó kiírást 100 százalékban kihasználták a pályázók, a következő években ezt a lehetőséget is megtartják – mondták a mezőgazdasági titkárság képviselői.
Nyitókép: A támogatottak összesen 23 szerződést írtak alá (Fotó: Tóth D. Lívia)
