Digitalizáció és örökségvédelem

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szerdán szakmai konferenciát tartott a Közgyűjtemények a kultúraközvetítésben – A közgyűjteményi feladatkört ellátó intézmények szerepe és kihívásai az online (digitális) térben a 21. században címmel. Az eseménynek a zentai városháza díszterme adott otthont. A rendezvény középpontjában a közgyűjtemények digitalizációs törekvései, valamint a kulturális örökség online közvetítésének lehetőségei és kihívásai álltak.

A konferencia ünnepélyes megnyitójára a délelőtti órákban került sor, ahol a jelenlévőket Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója üdvözölte. A rendezvényen ünnepi beszédet mondott Vincze Máté Gábor, közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, dr. Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere és Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács művelődési kérdésekkel megbízott tanácsosa.
 

Dr. Juhász Bálint beszédében kiemelte, hogy a konferencia előadásai is egyértelműen rámutatnak: a digitalizáció és a digitalizálás őrzi és új összefüggéseket tár fel a közgyűjtemények működésében, miközben a mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a jelen valósága.

– Képes rendszerezni, felismerni és értelmezni azt, ami korábban elérhetetlennek tűnt. Vajdaság számára ez különleges jelentőséggel bír, mivel egy olyan térségben élünk, ahol a kulturális örökség többnyelvű, sokrétű és gyakran sérülékeny. A vajdasági magyar közösség számára a digitalizáció nem csak szakmai feladat, hanem identitás kérdés is, mert ami nincs jelen a digitális térben, az egyre kevésbé van jelen a közösségi tudatban is. Kiemelt jelentősége van annak, hogy Vajdaságban is megfogalmazták a mesterséges intelligenciára épülő stratégiai gondolkodást. Ez lehetőséget ad arra, hogy a kulturális örökségünk ne csupán megmaradjon, hanem kereshetővé, értelmezhetővé és nemzetközi szinten is láthatóvá váljon. Ez nem egy verseny, hanem jelenlét kérdése. Jelen lenni a saját múltunkban és jelen lenni a jövő világában is. Az örökséget meg kell őrizni, hozzáférhetővé kell tenni és meg is kell tudni szólaltatni. Ez azt jelenti, hogy a történelmünket új formában meséljük el. Elképzelhetővé válik egy interaktív térben, ahol a zentai csata nem csupán egy dátum és egy leírás, hanem átélhető élmény, ahol a látogató beléphet a történések közé, követheti az eseményeket és megértheti a döntéseknek a súlyát. Mi vezetett oda, hogy mégis mi űztük ki a törököket és nem fordítva – fogalmazott dr. Juhász Bálint.

A szót Hajvert Ákos vette át, aki beszédében úgy fogalmazott, hogy ismét értéket mentünk. Rámutatott arra, hogy felismerjük és megbecsüljük azt az örökséget, amit elődeink alkottak. Hozzátette, hogy kommunikálunk ezzel a hagyatékkal és igyekszünk belőle tanulni, valamint inspirációt gyűjteni belőle.

– Ez egy olyan szövevényes tengely, amely mindenkire hat, még arra is, aki azt állítja magáról, hogy őt különösebben nem érdekli a múlt, vagy az örökségvédelem és talán a közgyűjtemény szerepével sincs teljesen tisztában. Nem lehet elkerülni, hiszen úton-útfélen találkozunk vele. Az oktatásban, a kultúrában, a médiában, de az élet legegyszerűbb helyzeteiben is, mert a közgyűjtemény olyan közintézmény, amely a múlt és a jelen értékeit megőrzi és mindenki számára hozzáférhetővé teszi. A közegé, a közösségé, közös forrás, amely nemzetet kapcsol össze, nemzetek között alakít ki új kapcsolódási pontokat, hatást gyakorol, utakat teremt és meghatároz – fogalmazott Hajvert Ákos.

Az esemény szünetében a sajtó kérdésére Kormányos Gyöngyi elmondta, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet egy határon átnyúló uniós pályázatban működik együtt a romániai resicabányai Bánsági Hegyvidéki Múzeummal, és ennek a projektnek a részeként szervezték meg a digitalizációs tematikájú konferenciát is.
 

– Az intézet kulturális örökségvédelemmel foglalkozik, vagyis célja minden olyan szellemi, tárgyi és kulturális érték digitális megőrzése, amely a vajdasági magyar közösség közkincsét képezi. Vajdaságban az elmúlt időszakban nem került sor hasonló tematikájú szakmai tanácskozásra. A konferencia jelentőségét növeli, hogy az intézet az elmúlt két-három évben több, főként anyaországi partnerintézménnyel működött együtt, amelyek tapasztalataikkal és jó gyakorlataikkal inspirációt nyújthatnak a vajdasági szakemberek számára. A tanácskozásra számos vajdasági magyar érdekeltségű közintézmény képviselői kaptak meghívást. Múzeumokból, levéltárakból és könyvtárakból érkeztek intézményvezetők és szakmunkatársak. Számukra is kiemelten fontos a digitalizáció, hiszen a szerbiai jogszabályok értelmében a közgyűjteményeket digitalizálni és archiválni kell. A gyakorlatban azonban sok intézmény humán erőforrás vagy megfelelő technikai felszereltség hiányában nehezen tudja ellátni ezeket a feladatokat. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet ezért gyakran magára vállalja a digitalizálási munkálatok egy részét, ezzel is segítve a vajdasági közgyűjtemények működését – fogalmazott Kormányos Gyöngyi.
A VMMI igazgatója reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a konferencia olyan tapasztalatokat és jó gyakorlatokat nyújt, amelyek a régió intézményei számára is előremutatóak lehetnek. Rámutatott arra, hogy az együttműködő partnerek között olyan jelentős intézmények is szerepelnek, mint az Országos Széchényi Könyvtár vagy a Szépművészeti Múzeum, amelyek Európában is kiemelkedő technikai háttérrel rendelkeznek. 

– Az intézet munkatársai szakmai tanulmányutakon is részt vettek Budapesten, valamint Belgrádban, a Nemzeti Könyvtárban, ahol megismerkedtek a digitalizációs műhelyek működésével. A cél, hogy a megszerzett tudás segítségével a vajdasági intézmények is felzárkózhassanak, és hatékonyabban szolgálják a közösség kulturális örökségének megőrzését – mondta az igazgató.

Vincze Máté Gábor a sajtónak nyilatkozva elmondta, a közgyűjtemények a digitális világ térnyerésével a 21. században új, kettős kihívással néznek szembe.

– Egyrészt az állományok és műtárgyak digitalizálása, valamint azok online elérhetővé tétele válik egyre fontosabbá. Ez azt jelenti, hogy a gyűjteményeknek „fel kell költözniük” az internetre, és ahogyan Kányádi Sándor fogalmazott – meg kell tanítaniuk a világot saját identitásukra és történetükre.

Másrészt a közgyűjteményeknek a digitális nyelven is meg kell szólalniuk. A rájuk bízott kulturális örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és tárolása mellett feladatuk annak népszerűsítése is, ami ma már elképzelhetetlen korszerű digitális eszközök alkalmazása nélkül. Erre szerencsére világszerte és Magyarországon is számos jó gyakorlat létezik. Magyarország különleges helyzetben van, hiszen határain túl is jelentős magyar közösségek élnek, így a kulturális örökség megőrzése Kárpát-medencei összefogással lehet igazán sikeres. A magyar kultúra nem áll meg az országhatároknál, hanem Zentán, Székelyudvarhelyen és Kassán is jelen van, a közgyűjtemények pedig gyakran több száz éves értékeket őriznek. Éppen ezért kiemelten fontos a közös stratégia kialakítása és az intézmények közötti együttműködés erősítése – mondta Vincze Máté Gábor.

A konferencia a késő délutáni órákban zárult és a jelenlévők számos témát vitattak meg egymás között. 
Az ünnepélyes megnyitót többek között megtisztelte jelenlétével Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár, Kudlik Zoltán, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek kultúrájáért felelős segédtitkára, Újhelyi Nándor, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóbizottságának elnöke.