A külhoni magyar elektronikus média története címmel tartottak konferenciát és könyvbemutatót Palicson. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Pannónia Alapítvány közös projektje arra irányult, hogy az 1989 utáni határon túli magyar televíziózás és rádiózás történetét, jelenlegi helyzetét mutassák be a közzétett kordokumentumokon keresztül. Az elkészült életútinterjúkban nem csak az elektronikus média meghatározó szereplőinek szakmai életpályája és a média helyzete rajzolódik ki a Kárpát-medencében, hanem személyes történeteiken keresztül megismerhetővé, kutathatóvá válik a szomszédos országok magyarságának múltbéli és jelenlegi helyzete is. Az interjúkat az Éltük a történelmet című kötetben foglalták össze, melynek a bemutatóját ezúttal tartották. Ezután négy egymást követő kerekasztalbeszélgetés következik, ahol a Kárpát-medencei magyar médiahálózat kialakulásában és működésében résztvevők beszélgetnek egymással. A vajdasági, az erdélyi a felvidéki és a kárpátaljai történetnek is egy-egy külön részt szenteltek. A program záróakkordjaként Bodzsoni István: Az RTV hírszerkesztés alapjai könyvét mutatják be, amelyben a Pannónia Alapítvány egykor igazgatója a hírszerkesztés elméleti és gyakorlati kérdéseit taglalja.
Molnár Edvárd felvétele
A külhoni magyar elektronikus média története című konferenciát ünnepi köszöntőkkel nyitották meg. Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar kulturális autonómia négy erős pilléren nyugszik. Ezek a következők: az anyanyelvi oktatás, a magyar kultúra, a nyelv és íráshasználat, valamint az anyanyelvű tájékoztatás területei.
– Mi magunk döntünk a legfontosabb kérdésekről, amelyek közösségünk megmaradásának feltételei. Hozzájárulunk ahhoz, hogy a délvidéki magyarság otthon, biztonságban és értékei mentén élhessen, dolgozhasson és boldogulhasson szülőföldjén. Külön büszkeségünk a magyar nyelvű tájékoztatás. A magyar közösség az egyetlen kisebbség Szerbiában, amely saját napilappal rendelkezik. A Magyar Szó napilap néhány nap múlva ünnepli fennállásának 81. évfordulóját. Ebből az alkalomból Újvidéken megnyílik a Magyar Szó sajtó- és nyomdamúzeuma. Az első ilyen intézmény a Délvidéken, amely méltó módon mutatja be a Magyar Szó napilap életét – összegezte Fremond Árpád, aki azt is hozzátette, hogy a Hét Nap hetilap, amely jövőre lesz 80 éves szintén nagy értéket képvisel. Mint mondta, a Magyar Nemzeti Tanács 20 évvel ezelőtt, 2005-ben vette át mind a Magyar Szó, mind a Hét Nap alapítói jogait, ezzel garantálva, hogy ezek a médiumok megőrizzék közösségi jellegüket és szakmai hitelességüket.
A legfiatalabb vajdasági médiumként a Pannon RTV-t tartják számon, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács mint társalapító támogatott. A médiaházakat szakmailag és anyagilag is segítik. A testület legutóbbi ülésén fogadták el a Magyar Nemzeti Tanács újságírói eljárási és etikai kódexét, amelyet szeretnének ajánlani a szerkesztőségeknek a saját etika normáik kialakításához. A fiatal újságírókat is segítik a szakmai fejlődésben a médiaházak munkatársai segítségével.
– Ennek célja, hogy megnyerjük a fiatalokat ennek az izgalmas és felelősségteljes hivatásnak. Idén májusban második alkalommal szerveztük meg a Vajdasági Magyar Médiatalálkozót, amelyen mintegy 100 magyar újságíró és médiamunkás vett részt. A rendezvény nagy sikernek örvend és eltökélt szándékunk, hogy a jövőben még szervezettebbé, még tartalmasabbá tegyük azt – részletezte az MNT elnöke törekvéseiket. Beszédében külön kiemelte a Pannon RTV-t, mint mondta médiaház nemcsak a világ és a régió híreit tolmácsolja, hanem különösen nagy hangsúlyt fektet a helyi közéletre, közösségi eseményekre. Ezzel a vajdasági magyarság identitásának egyik legfontosabb bástyájaként tartják számon. A Magyar Nemzeti Tanács ezért is tartja fontosnak, hogy az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testületben helyet kapjon egy magyar képviselő is. A REM Tanácsába a nemzeti tanácsok összesen két jelöltet javasolhatnak, közülük egy nyer felvételt a testületbe. Az MNT erre Bodzsoni Istvánt, a Pannónia Alapítvány korábbi igazgatóját jelölte.
– Bodzsoni Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy felépítette a Pannon RTV-t, a Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb kisebbségi médiaházát. 2011-ben egy fiatal, akkor még szinte tapasztalatlan csapattal fogott hozzá a hatalmas munkához. Ma pedig olyan rádió és televízió működik Szabadkán, amelyet képzett és elhivatott szakemberek irányítanak. Bodzsoni István közel 50 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkezik, munkájára egyetlen egyszer sem érkezett panasz, továbbá nemzetközi elismerésekkel is büszkélkedhet. Az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület, vagyis a REM Tanácsának tagjairól szóló választási folyamat elhúzódott. A harmadik körben Bodzsoni István ismét a jelöltek között szerepel, őszintén bízom benne, hogy ő képviseli majd a közösség érdekeit az országos testületben – összegezte gondolatait Fremond Árpád.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
