A Tisza-kormány visszaadja a kulturális intézmények szakmai önállóságát, rendezni fogja a közgyűjteményi dolgozók béreit, leállítja a múzeumi költözéseket és megszünteti az erőszakos központosítást, sorolta a következő hetek legfontosabb tervezett intézkedéseit Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szombaton, a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Múzeumok Majálisa elnevezésű rendezvényen.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie. Egyetlen kritérium lesz, ez pedig a szabadság” – hangsúlyozta Tarr Zoltán, kiemelve, a politikának ki kell vonulnia azokból a terekből, ahol korábban honfoglaló módon megjelent, ezért első intézkedései között lesz a közgyűjteményi dolgozók bérének rendezése, a múzeumi költözések azonnal leállítása, valamint a kulturális intézmények, elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) erőszakos központosításának megszüntetése, amely szerinte a politikai ideológia megvalósításának az egyik eszköze volt. Úgy fogalmazott, az MNMKK megszüntetésénél kiemelten figyelnek majd arra, hogy a múzeumok működésében ne keletkezzen zavar. A miniszter hangsúlyozta, hogy nem akarnak fenntartani egy olyan központot, amely szinte teljesen ellehetetleníti a napi működést, megalázó helyzetbe hozza az intézményeket, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a dolgozókat, és a látogatók számára is sokszor kellemetlen helyzeteket teremt. Kiemelte, a kulturális terület szorosan együtt fog működni más minisztériumokkal is, hiszen a kultúra nem egy elszigetelt toronyban él, hanem része az emberek életének, sok ponton kapcsolódik például az oktatáshoz, a tudományos élethez, vagy akár az élő környezethez is.
A miniszter beszélt arról is, hogy a Tisza számára a legfontosabb a valódi párbeszéd helyreállítása, szabadságának visszaadása. „Számunkra a párbeszéd meghatározó jelentőségű, a szakmával, a kultúra képviselőivel, az alkotókkal, a szektor dolgozóival, a közönséggel, az emberekkel, a társadalom egészével, mert a párbeszéd az, ami meg kell, hogy határozza a közösségünket” – magyarázta, majd hozzátette, fontos feladatuk, hogy a kormányzat a jövőben is támogassa az olyan rendezvényeket, mint a Múzeumok Majálisa, hiszen ez elsősorban nem anyagi kérdés, hanem a lehetőség megteremtése. A miniszter köszönetet mondott a kulturális szférában dolgozóknak, akik az elmúlt években kitartottak, megköszönte a közgyűjteményi dolgozók elmúlt években végzett munkáját, és azt is, hogy igyekeztek fenntartani a múzeumok békességét és biztonságát.
A miniszter arról is beszélt, hogy nem a politikusoknak kell eldönteni, hogy mi a jó és a mi a rossz kultúra, hanem egyszerűen hagyni kell, hogy a kultúra éljen és létezzen. „Nem kell politikai ideológiát gyártani arra, hogy melyek a jó művészeti ágak, kik a megfelelő művészek, azt majd a közönség, a kultúrafogyasztók fogják eldönteni” – hangsúlyozta Tarr Zoltán.
Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte, huszonkilencedik alkalommal rendezték meg idén a Múzeumok Majálisát, a magyarországi múzeumok legnagyobb seregszemléjét, majd hozzátette, az esemény szorosan kapcsolódik a múzeumok világnapjához, amelynek idei mottója, hogy a múzeumok összekötik a megosztott világot. Emlékeztetett arra, hogy a rendezvény tavaly egy új programelemmel, a hozzáférhetőségi negyeddel bővült, ahol olyan civil szervezetek és oktatási intézmények kaptak helyet, amelyek munkájuk során marginalizált csoportokkal, vagy közösségekkel foglalkoznak, majd hozzátette, ezek a szervezetek az idei rendezvényen is jelen voltak. Az igazgató elmondta, idén rekordszámú, 104 múzeum kiállítóhely és szervezet jelent meg a rendezvényen és várta a látogatókat színes programkínálattal.
A múzeumok olyan helyek, amelyekben a közösségek újra kapcsolatba léphetnek saját örökségükkel, az intézmények falai közt megvalósuló kiállítások pedig a társadalom tagjainak egymás mélyebb megértésére is lehetőséget adnak – hangsúlyozta Medea Sógor Ekner, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának főigazgatója, hozzátéve, ezeken a kapcsolatokon keresztül segítenek a társadalmaknak feltenni a legfontosabb kérdéseket, hogy ki vagyunk, hova tartunk és hová tartozunk. A főigazgató kiemelte, hogy az örökségvédelem és a múzeumok világszerte számos nehézséggel néznek szembe, hiszen a háborúk, a helyi és nemzetközi konfliktusok, az illegális műkereskedelem, a környezeti változások mind olyan problémák, amelyek veszélyeztetik a múzeumok, a műkincsek és az örökségvédelem helyzetét. Ezért az ICOM számos szervezettel tart kapcsolatot az örökségek védelme érdekében, a múzeumi és közgyűjteményi értékek védelmében pedig a főigazgató figyelmeztetett az országok, államok és nemzetek közti együttműködések mellett a generációk közti együttműködés fontosságára is.
| A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kapta az Év Múzeuma díjat, amelyet a Múzeumok Majálisán adtak át szombaton, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. A díjazottak mögött sok-sok év munkája, műhelyek, közösségek, átgondolt koncepciók, gyűjteményi és kiállítási teljesítmények állnak, mondta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a díjátadón tartott beszédében, kiemelve, a díj nem verseny eredménye, hanem a szakmai közösség köszönete és elismerése azok felé, akik elkötelezett, minőségi munkájukkal járulnak hozzá a múzeumi terület és a közélet gazdagításához. A díjjal 1997 óta ismerik el azokat a múzeumokat, amelyek eredményei mögött átfogó, komplex stratégiai fejlesztés húzódik és amelyek példát mutatnak a magyarországi múzeumi közösség számára. |
Nyitókép: A Magyar Nemzeti Múzeumban idén is nagy sikert aratott a Múzeumok Majálisa (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)
