Az oktatás helyzetéről, a pedagógusbérekről és a külföldi egyetemek tervezett megjelenéséről vitáztak a választási listák képviselői az SZRTV Takovska 10 című műsorában. Az október 25-ei parlamenti választások előtt az iskolai és egyetemi blokádok, valamint a pedagógusok és hallgatók tiltakozásai nyomán kialakult megosztottság is meghatározta a beszélgetést.
A vitaműsorban Ana Brnabić az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia, Ana Dimitrijević az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek, Branko Rakić az Ivica Dačić – A stabilitás faktora, Miloš Stanković pedig az Autentikus Jobboldal – dr. Miloš Jovanović listát képviselte.
Stanković szerint a külföldi egyetemek tervezett megjelenése veszélyeztetné az állami felsőoktatást: az eltérő akkreditációs és foglalkoztatási szabályok, valamint a tandíjak állami támogatása hátrányba hozná a hazai intézményeket, oktatókat és hallgatókat.
Dimitrijević hangsúlyozta, hogy nem a versenyt ellenzi, hanem azt, ha a külföldi intézmények előnyösebb feltételekkel működhetnének, mint a hazaiak. Attól tart, hogy az állam a külföldi egyetemek támogatására a már így is szűkös hazai felsőoktatási forrásokból különítene el pénzt.
Brnabić a nemzetközi verseny, a szélesebb képzési kínálat és a külföldi tapasztalatok itthoni elérhetősége mellett érvelt. Világos szabályokat, azonos feltételeket és a rászoruló hallgatóknak pénzügyi segítséget szorgalmazott.
Rakić sem zárkózna el a külföldi egyetemektől: szerinte az a kérdés, hogyan szabályozzák működésüket a kockázatok elkerülésére.
A vita több ponton élesen politikai irányt vett, különösen az iskolai és egyetemi blokádok megítélésekor. Ana Brnabić a blokádokat és az oktatási intézmények politikai célokra való felhasználását bírálta, Ana Dimitrijević pedig a személyeskedő vádaskodás helyett az oktatás problémáiról sürgetett párbeszédet.
Brnabić visszautasította az állami oktatás leépítésére vonatkozó bírálatokat. Közölte, az oktatási költségvetés 2012 óta 140 milliárdról 425 milliárd dinárra nőtt. Szerinte az intézményeket a blokádokkal károsították meg, és politikai célokra használták fel.
Dimitrijević ezzel szemben politikai alapú kinevezéseket és a másként gondolkodók kiszorítását rótta fel a hatalomnak. Úgy vélte, a bérek növelése nem rendezte a pedagógusok helyzetét: keresetük továbbra sem éri el az országos átlagot, noha szerinte a kormány 2023-ban vállalta ennek rendezését.
Brnabić a december 1-jére ígért emeléssel számított, mintegy 120 ezer dináros kezdőbérre hivatkozott, Dimitrijević azonban rámutatott arra, hogy ez még nem a jelenlegi kereset. A gimnáziumi tanár a zsúfolt osztályokat és az akár tíz évig tartó, határozott idejű foglalkoztatást is kifogásolta. Brnabić válaszában kiemelte, hogy 2017 óta harmincezer oktatási dolgozó munkaviszonyát tették határozatlan idejűvé, és megkezdődött az eljárás újabb köre is.
Rakić magolás helyett a gondolkodást, az együttműködést és a gyakorlati tudást fejlesztő oktatást sürgette. Törölné a kisérettségit, mert szerinte az iskolák közötti színvonalkülönbségek terhét nem a gyerekeknek kellene viselniük.
Stanković az oktatás szerkezeti átalakítását, vidéki egyetemi karokat, iskolai kiegészítő oktatást és állami tankönyvkiadást szorgalmazott. A felsőoktatást a helyi gazdasághoz kapcsolná, hogy a fiatalok saját térségükben tanulhassanak és boldogulhassanak.
Dimitrijević több iskolapszichológust és pedagógust, valamint a szülők, tanárok és diákok szorosabb együttműködését tartotta szükségesnek. Szerinte az iskoláknak boldogabb közösségekké kellene válniuk, amelyekben az osztályzatok helyett ismét a tudás kerül a középpontba.
Brnabić zárásként a munkaerőpiaci igényekhez igazított képzést és az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek újraelosztását sürgette. Az elektrotechnikai és szervezéstudományi képzések népszerűségére hivatkozva a jelentkezők érdeklődéséhez és az elhelyezkedéshez szükséges tudáshoz igazítaná a rendszert.
Nyitókép: Printscreen
