A sándori szeméttelep évtizedeken át Szabadka egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémáját jelentette. A terület szanálása és rekultivációja mára befejeződött, a korábbi hulladékhegyeket rendezett, megfelelő rétegrenddel lefedett terület váltotta fel. Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere elmondta, hogy 2024-ben megszűnt a kommunális hulladék lerakása a területen, ezt követően pedig megkezdődhetett a több fázisban végrehajtott rehabilitáció.
– A korszerű hulladéklerakóknál nagyon fontos, hogy a hulladéktest alja ne eressze át a csurgaléklevet, ami a hulladékban képződik. Az a szerencse a sándori szeméttelepnél, hogy a terület nagy része alatt agyagos a földréteg, ami nem engedi át a csurgaléklevet. Volt azonban egy rész, ahol nem ilyen volt a talajtípus, ezért ott izolálni kellett a hulladéktest alját. El kellett kotorni a hulladékot, megfelelő anyaggal szigetelni a területet, majd visszahelyezni a hulladékmennyiséget. Ezt követően kezdődhetett meg a hulladéktest befedése, ezzel párhuzamosan pedig monitoringrendszert alakítottak ki a lerakóban – ismertette Góli Csilla.
A projekt három fázisban, két szerződés keretében valósult meg. A 2024-es szerződés az első és a második fázist foglalta magában, 387 394 972 dinár értékben, míg a Környezetvédelmi Minisztériummal 2025-ben kötött szerződés alapján a harmadik, befejező fázis összértéke 519 980 242 dinár volt. Az eddigi munkálatok összköltsége így meghaladta a 907 millió dinárt. Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy a költségek jelentős részét a Környezetvédelmi Minisztérium biztosította, az önrészt pedig Szabadka Város állta.
Góli Csilla kiemelte, hogy a lerakó felszámolása azért is volt különösen fontos, mert a hulladékot az 1970-es évek végétől kezdve mintegy 46 éven keresztül hordták erre a területre.
– Akkor még nem voltak tisztában annak hosszú távú hatásával, hogy ide rakják le a hulladékot. Ez valójában a Palicsi-tó egyik nyúlványa, egy mocsaras terület volt, és azért kezdték idehordani a szemetet, hogy feltöltsék. A talajvízzel azonban a szemétből keletkező csurgaléklé szennyezte a talajt, a környező mezőgazdasági területeket, a levegőt és a Palicsi-tavat is. Ezzel egy nagyon súlyos szennyező forrást hárítottunk el. Ráadásul a közelben található a kórház, a Palicsi-tó és a stadion is, tehát egy olyan helyen volt jelentős szennyező forrás, ahol annak semmi keresnivalója nem volt – hangsúlyozta az alpolgármester.
Góli Csilla elmondta, hogy a rehabilitált hulladéklerakót hosszú időn keresztül megfigyelés alatt kell tartani, mely során egyebek mellett a talajvíz állapotát, a hulladéktestben képződő depóniagáz mennyiségét, valamint a rekultivált felszín süllyedését követik nyomon. Az adatokat az illetékes üzemeltetőnek rendszeresen jelentenie kell a Környezetvédelmi Ügynökség felé. Az alpolgármester ismertette, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatásnak kialakult rendszere van, és a rekultivált lerakók esetében is jelenteni kell, ha valamilyen környezetszennyezésre utaló változást észlelnek. Hozzátette, hogy ezek az adatok nyilvánosan is elérhetők.
A rehabilitált területen keresztül megközelítő utat is kialakítottak, amely a rendszeres ellenőrzések mellett biztonsági szerepet is betölt, szükség esetén ugyanis a beavatkozó járművek is használhatják.
Góli Csilla elmondta, hogy Szabadka más részein is vannak még hasonló problémák. Csantavéren komolyabb méretű illegális hulladéklerakó található, Bajmokon pedig rendszeresen visszatér ez a jelenség.
Az alpolgármester végül hangsúlyozta, hogy a sándori szeméttelep rehabilitációjának alapvető feltétele a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése volt.
– Ez az egész nem valósulhatott volna meg a Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. nélkül, hiszen ez jelentette az alapvető előfeltételt. A rendszer 24,5 millió eurós beruházásból épült ki, és ennek köszönhetően a hét alapító önkormányzatnak ma már lehetősége van arra, hogy a régi, nem szanitáris, környezetszennyező hulladéklerakókat rekultiválja – szögezte le Góli Csilla.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
