Október képzeletbeli ecsetje fénypompás remekművel ajándékozta meg az utóbbi napokban falvainkat, városainkat. Kiváltság ez a kései fény, mely szemet gyönyörködtet és elmét pihentet, gyengéd melegséggel készíti fel a lelket a sötét és hideg hónapokra. A nagy piktor című versében talán Reményik Sándor öntötte a legpontosabban szavakba az októberi napfény varázsát: „Október, a piktorok Piktora / Már teljes lendülettel festeget. / Ecsetjét arany-tengerekbe mártva / Húzza hervadó virágok felett. / (…) / A bágyadt lombra ahogy rálehel / Irtóztató és hízelgő hangja: / Meghalsz, – de utoljára szép leszel.”
Nyitókép: PEN felvétele
