Az egyre csökkenő diáklétszám miatt a zentai Jovan Muškatirović Kulturális-Történelmi Egyesület iskolai alapot hozott létre, amely anyagi támogatással segítené a Zentai Gimnázium szerb tannyelvű tagozatába iratkozó tanulókat és családjaikat. A kezdeményezés célja, hogy a 150 éves jubileumát ünneplő intézményben továbbra is indulhasson első osztály, és ezzel a diákok mellett a tanári kar munkahelyei, valamint a város oktatási hagyományai is megőrizhetők legyenek.
Raško Ramadanski muzeológus, a Jovan Muškatirović Kulturális-Történelmi Egyesület vezetője elmondta, hogy a gimnáziumban 1920-ban indult el a szerb tannyelvű oktatás. Az utóbbi évtizedek kedvezőtlen demográfiai folyamatai azonban Zentán és környékén is egyre erőteljesebben éreztetik hatásukat. Míg 2004-ben több mint negyven tanuló iratkozott be a Zentai Gimnázium szerb tannyelvű tagozatára, addig tavaly mindössze négy diáklány kezdte meg ott tanulmányait.
A helyzet javítása érdekében a civil szervezet iskolai alapot hozott létre. Ennek célja, hogy jogi és magánszemélyektől gyűjtsön támogatást, amelyet a Zentai Gimnázium szerb tannyelvű oktatási programjára iratkozó tanulók, illetve családjaik megsegítésére fordítanának. Elsősorban az utazási költségek és a tankönyvek árának átvállalását tervezik. Mint a civil szervezet vezetője rámutatott, a diákbérletek jelentős terhet rónak a családokra: a Törökkanizsa–Zenta vonalon a havi jegy ára meghaladja a 13 ezer dinárt, Csóka és Zenta között pedig a 8 ezer dinárt. Egy első osztályos tankönyvcsomag éves szinten körülbelül 150 euróba kerül, ami szintén komoly kiadásnak számít.
Az alap kitűzött céljai között szerepel a beiratkozás ösztönzése is. A kezdeményezők már azt is komoly sikerként könyvelnék el, ha az előző évhez képest kétszer annyi, vagyis legalább nyolc diák választaná a gimnáziumi oktatást. Beszélgetőtársunk elmagyarázta, hogy a támogatások odaítélésénél várhatóan figyelembe vennék a tanulók általános iskolai eredményét, továbbá a család anyagi helyzetét. A legfontosabbnak azt tartják, hogy a rászoruló, de jó tanulmányi eredményű diákok pusztán anyagi okok miatt ne kényszerüljenek lemondani a gimnáziumi továbbtanulásról.
– A szerb tannyelvű első osztály megőrzése nem csupán a szerb közösség ügye. A tagozat fennmaradása a tanári normák szempontjából is fontos, hiszen a gimnázium szerb tagozatán sok magyar nemzetiségű tanár is tanít. Egy teljesebb osztály tehát nemcsak több diákot jelentene, hanem a pedagógusok munkahelyének és óraszámának megőrzését is elősegítené – magyarázta Ramadanski.
Hozzátette, hogy a diákok egy része ma a gimnázium helyett inkább az egészségügyi vagy a közgazdasági középiskolát választja, mert úgy véli, ezek elvégzése után könnyebben talál munkát. Emellett a jobb anyagi helyzetben lévő zentai szerb családok egy része presztízskérdésként tekint arra, hogy gyermekét valamelyik nagyváros gimnáziumába, például Újvidékre, Budapestre vagy Karlócára írassa be. Így a helyi gimnáziumok nehéz helyzetbe kerülnek: a jobb módú diákok elmennek, a helyben maradók közül pedig sokan szakiskolát választanak, miközben összességében is kevés a gyerek.
Ramadanski az alap támogatóinak jelentkezése kapcsán bizakodásának adott hangot. Elmondta, hogy több jogi és magánszemély is felkereste őket, és különösen örömteli számára, hogy felhívásukra Európa számos pontjáról, Skandináviától Dél-Európáig jelentkeztek egykori zentai gimnazisták, akik jelezték, hogy anyagilag is segítenék az alapot.
A Jovan Muškatirović Kulturális-Történelmi Társaság vezetője kiemelte, hogy a jövőben minden évben szeretnének támogatást gyűjteni a Zentai Gimnázium szerb tannyelvű első osztályába iratkozó diákok számára.
