Kulturális és közösségépítő kézműves alkotóprogramok keretében folytatódik a délvidéki nemezsátor fölújítása. A csütörtök délelőtt kezdődő programon a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ nevében Perpauer Attila megbízott igazgató köszöntötte a tucatnyi érdeklődőt, akik részt szeretnének venni a nemezsátor fölújításában. Hangsúlyozta, hogy a délvidéki nemezsátor nem egyszerű építmény, hanem a közösség összetartozásának, identitásának és hagyományőrzésének szimbóluma:
– Amikor több mint két évtizeddel ezelőtt ez a sátor először felépült, egy álom valósult meg: hidat vertek az ősi nomád kultúra és a modern délvidéki valóság közé. Az idő múlása azonban nyomot hagyott rajta. Ahhoz, hogy ez a jelkép tovább élhessen, szükség volt arra a szeretetre és tenni akarásra, amely a délvidéki embert mindig is jellemezte. A nemezsátor felújítása igazi közösségi teljesítmény. A nemezelés maga is olyan folyamat, amelyet nem lehet magányosan végezni. Ahhoz, hogy a szálak összefonódjanak, elszakíthatatlan egységet alkossanak, sok kéz ritmikus, összehangolt munkájára van szükség.
Nagy Abonyi Ágnes, a Zentai Városi Múzeum igazgatója is köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, kevesen maradtak azok közül, akik a nemezsátor elkészítésében részt vettek, de a felújítás és a megőrzés így is fontos és nagyra becsülendő feladat. Hozzátette, hogy az első rendezvény, amire a nemezsátrat a fölújítás után elviszik, a szeptemberi topolyai táncháztalálkozó lesz. Kérdésünkre azt is elárulta, hogy a sátor mely részei szorulnak javításra:
– A keregében a bőrszögeket újítják. A tündük megvan, ez újonnan készült, de ezt is igazítani kell, mert a tartórudak nem megfelelő szögben állnak. Emellett át kell gyúrni a nemezborítást is, mert több helyen kisütötte a nap, és megnézzük, hol lesz szükség pótlásra.
A nemezsátor felújítása pénteken és szombaton is folytatódik a Zentai Alkotóházban, mindkét nap délelőtt 10 órától várják azokat, akik szívesen bekapcsolódnának a munkába. A szakemberek és hagyományőrzők mellett iskolai csoportok is részt vesznek a felújításban, így a program nemcsak a hagyományos mesterségek megőrzését szolgálja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a fiatalabb generációk közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a közösségi alkotásról.
Nyitókép: Fotó:Gergely Árpád
