Utazás a művészet világába

Hétfőn kezdődött Zentán az Utazás a 20. század művészetében elnevezésű nyári alkotóműhely Mezei 
Erzsébet grafikusművész saját otthonában. A nemzetközileg elismert alkotó 7–12 éves gyerekeket lát vendégül öt délután azzal a szándékkal, hogy élményszerű módon mutassa be a 20. század művészetének néhány meghatározó alakját. A program nem a művészettörténeti ismeretek megtanítására, vagy híres festmények másolására épül, hanem arra, hogy a gyerekek saját tapasztalataikon keresztül fedezzék fel a művészetet, mint az önkifejezés egyik legszabadabb formáját. A foglalkozások során a résztvevők öt különböző művész világával ismerkednek meg, akik mind más-más szemszögből mutatják meg az alkotás lehetőségeit és jelentését.
Mezei Erzsébet kérdésünkre elmondta, hogy a tábor első napján Marc Chagall művészete került a középpontba, és hogy a gyerekek olyan képekkel találkoztak, ahol a valóság és a képzelet összefonódik: repülő emberek, mesebeli állatok és álomszerű jelenetek jelennek meg a festményeken. 
– A foglalkozás arra irányította a figyelmet, hogy a művészetben nemcsak a látható világ ábrázolása fontos, hanem az érzelmek, emlékek és képzeletbeli történetek megjelenítése is. A második napon Wassily Kandinsky művészetéhez kapcsolódott a tábor tematikája, aki a festészet és a zene kapcsolatát kutatta. A foglalkozás különlegessége, hogy a gyerekek először zeneműveket hallgatnak meg, majd azt vizsgálják, milyen színek és formák jutnak eszükbe a dallamok hatására. A közös beszélgetések során felismerik, hogy ugyanaz a zene mindenki számára más érzéseket és képeket idézhet fel. Ezután Kandinsky jellegzetes alkotásain keresztül megtapasztalják, hogy a művészet akkor is képes érzelmeket közvetíteni, ha nem ábrázol konkrét tárgyakat vagy alakokat. Az alkotómunka során nem a valóság másolása a cél, hanem a zenei élmények személyes vizuális megfogalmazása. A tábor további művészei szintén fontos üzeneteket hordoznak. Pablo Picasso arra tanítja a gyerekeket, hogy egy dolgot több nézőpontból is lehet szemlélni, és nincs mindig egyetlen helyes értelmezés. Amedeo Modigliani portréin keresztül azt tapasztalhatják meg, hogy egy ember ábrázolásakor nem a tökéletes hasonlóság a legfontosabb, hanem a személyiség, a hangulat és a karakter megragadása. Jackson Pollock művészete pedig az alkotás szabadságára és örömére helyezi a hangsúlyt, megmutatva, hogy maga a kreatív folyamat legalább olyan jelentős lehet, mint a kész mű – mondta Mezei Erzsébet.
A szervező rámutatott arra, hogy a kiválasztott alkotókat egy közös tulajdonság köti össze: mindannyian bátran szakítottak a megszokott művészeti szabályokkal, és új utakat kerestek. 
– Ez a bátorság a tábor egyik legfontosabb üzenete is. A foglalkozások során a gyerekek nem előre meghatározott mintákat követnek, hanem saját ötleteik, érzéseik és gondolataik alapján alkotnak. Minden délután beszélgetéssel kezdődik, amely során képeket néznek, kérdéseket tesznek fel és közösen gondolkodnak. A gyerekek gyakran olyan észrevételeket fogalmaznak meg, amelyek új szempontokat nyitnak meg a felnőttek számára is. A tábor alapelve, hogy nincs verseny és nincs egyetlen helyes megoldás. A hangsúly a személyes felfedezésen, az önálló gondolkodáson és az alkotás örömén van. Fontosnak tartom azt is, hogy a gyerekek a mai, képekkel túlzsúfolt világban időt kapjanak a szemlélődésre, az elmélyülésre és a kreatív munkára. Meggyőződésem, hogy a művészet nemcsak a kézügyességet fejleszti, hanem a figyelmet, az érzékenységet, a képzelőerőt és az önismeretet is. A foglalkozások végén minden elkészült alkotás hátoldalára egy rövid ismertető kerül az adott művészről. Így a gyerekek nemcsak saját munkájukat vihetik haza, hanem egy kis darabot abból a kulturális örökségből is, amelyet ezek a jelentős alkotók képviselnek. A tábor végső célja annak megmutatása, hogy a művészet nem valami távoli vagy elérhetetlen dolog, hanem személyes élmény, amelyben mindenki részt vehet, és amely hosszú távon is maradandó emlékeket hagyhat maga után – fogalmazott a szervező.