Megjött a nyár, és ezzel együtt ládaszámra jelentek meg a piacokon a különféle meggyek és cseresznyék. Így van ez Zentán is, ahol már javában tart a szezon, és szinte minden második árusnál találunk meggyet vagy cseresznyét, de leginkább mindkettőt.
Az árak széles skálán mozognak, 150 dináros kilónkénti ártól egészen 500 dinárig, leginkább a fajtától, a szemek méretétől és a termőhelytől függően. A legtöbb helyen 250–300 dinárt kérnek a meggyért, a cseresznyéért pedig ennél valamivel többet: 300–350 dinárt. Van olyan árus, aki csökkentette a meggy árát, mert úgy látta, nem viszik eléggé a vásárlók.
A meggy és a cseresznye egymásnak közeli rokonai, mindkettő apró, piros, csonthéjas magvú gyümölcs. A meggy a cseresznyénél lédúsabb és savanykásabb, de mindkettőnek magas a vitamin- és ásványianyag-tartalma. Mindkét gyümölcs sokoldalúan fölhasználható, de nyersen, magukban fogyasztva is ízletesek. Készülhet belőlük lekvár, befőtt, sütemény, szörp, gyümölcslé, kompót, pálinka és likőr is, továbbá gyümölcslevesként is fogyaszthatók. A meggy különösen kedvelt azok között, akik már előre gondolnak a télre, és befőzéshez, lekvárkészítéshez vásárolnak gyümölcsöt, a cseresznye ezzel szemben inkább friss fogyasztásra keresett, de fagyasztva vagy sütemények alapanyagaként is megőrzi jellegzetes ízét.
Aki szereti a kora nyár pirosas-bordós gyümölcseit, annak mindenképpen érdemes kilátogatnia a piacra, akár azonnal fogyasztásra szánja a meggyet és a cseresznyét, akár befőttet, szörpöt vagy süteményt készítene belőle. Aki pedig még ragaszkodna a tavasz piros bogyóihoz, az is találhat kedvére való gyümölcsöt: bár nem olyan nagy mennyiségben, mint korábban, de még mindig kapható földi eper és málna is.
Nyitókép: Gruik Zsuzsa felvétele
