Csütörtök este, a nemzeti összetartozás napján Zenta idén is csatlakozott az összetartozás tüzeinek meggyújtásához. A Kertek Helyi Közösség bejárata előtt megtartott megemlékezést ezúttal is a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének koordinálásával rendezték meg. Az összetartozás tüzét Juhász Attila, Zenta Község Képviselő-testületének alelnöke gyújtotta meg, majd ft. Sáfrány Dávid atya szentelte meg a lángot.
A rendezvény folytatásában elsőként Juhász Hanna vers- és prózamondó szavalta el Bogdán József papköltő Anyám Magyarország című költeményét, ezt követően pedig a zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület citerazenekarának fellépését hallgathatta meg a közönség. Őket az Együtt a Kertekért Egyesület égisze alatt működő Kék pántlika népdalkórus követte, az alkalmi művelődési műsort pedig a Sarkantyú Tamburazenekar zárta.
Juhász Attila napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség zentai szervezete közel öt éve vállalja a rendezvény megszervezését. A rendezvény helyszínéül tudatosan a Kertek Helyi Közösséget választották, mivel meglátásuk szerint itt erős magyar közösség él, amelyben jelen van az összetartás, a hagyományápolás, a hagyománytisztelet és a nemzet iránti elkötelezettség.
– A tűzgyújtással a helyi közösség is csatlakozik ahhoz a Kárpát-medence-szerte fellobbanó jelképes őrtűzhöz, amely a nemzeti összetartozást fejezi ki. A rendezvény üzenete az, hogy a trianoni döntés után is él a magyar nemzet, a közösségek továbbra is figyelnek egymásra, és közösen tartják számon ezt a napot – hangsúlyozta a községi képviselő-testület alelnöke, és hozzátette, hogy az összetartozás tüzének felszentelésével azt szerették volna elérni, hogy az esemény ne csupán formális megemlékezés legyen, hanem lelki és szakrális élményt is nyújtson a résztvevőknek.
– Úgy hiszem, az a legfontosabb, hogy egy ilyen rendezvény ne a nagy szónoklatokról szóljon, hanem az összetartozásunkról, annak hangsúlyozásáról és megéléséről. Talán ebben kellene a legfontosabb szerepet játszania minden hasonló eseménynek – nyilatkozta Juhász Attila.
A nemzeti összetartozás napját minden évben június 4-én tartják annak emlékére, hogy 1920-ban ezen a napon írták alá a trianoni békeszerződést a versailles-i Nagy-Trianon-palotában. A békediktátum következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát, magyar közösségek milliói pedig az új államhatárokon kívülre kerültek.
Ez az emléknap azonban ma már nem csupán a történelmi veszteségről szól. Jelentése az elmúlt évtizedekben fokozatosan átalakult: a gyász és a fájdalom mellett egyre inkább a határokon átívelő magyar közösség összetartozását, valamint a közös nyelv, kultúra, hagyomány és nemzeti identitás megőrzésének fontosságát hangsúlyozza.
A Magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. A döntés célja az volt, hogy a trianoni évforduló ne kizárólag történelmi traumaként jelenjen meg, hanem olyan alkalomként is, amely megerősíti: a világ különböző részein élő magyarok egyazon nemzeti közösséghez tartoznak.
Az emléknapon Magyarországon és a külhoni magyar közösségekben egyaránt megemlékezéseket, kulturális műsorokat, koszorúzásokat, istentiszteleteket, közösségi találkozókat és jelképes tűzgyújtásokat tartanak. Ezek az események azt üzenik, hogy bár a történelem határokat húzott a közösségek közé, a kulturális, lelki és nemzeti kötelékek tovább élnek.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
