2026. június 2., kedd

A jó földi epret mindig keresik

A zentai Lálity család húsz éve termeszti

A földi eper a tavaszi és kora nyári időszak egyik legkedveltebb gyümölcse. Szezonja lassan ugyan véget ér, de továbbra is nagy a kereslet iránta a piacokon. Miközben majszoljuk az illatos, zamatos szemeket, csak kevesen gondolnak arra, mennyi fáradságos munka, odafigyelés és szakértelem szükséges ahhoz, hogy a gyümölcs ilyen formában kerüljön az asztalunkra.
A zentai Lálity család már két évtizede foglalkozik földieper-termesztéssel. Ez idő alatt komoly hírnevet szereztek maguknak, portékájukat ugyanis, alighogy megjelenik a zentai piacon, szinte azonnal elkapkodják.

Lálity Gábor elmesélte, hogy fiuk javaslatára vágtak bele e sok kézi munkát és állandó odafigyelést igénylő növénykultúra termesztésébe.

– Kezdetben fóliás termesztéssel próbálkoztunk, majd dobozos, egymásra helyezett rendszerekkel is kísérleteztünk, de ezekről kiderült, hogy nem gazdaságosak, így átálltunk a szabadföldi termesztésre – mesélte, majd hozzátette, hogy korábban, amikor még többen voltak a családban, és a fiuk is aktívan részt vett a munkában, nagyobb, akár félholdas területeket is műveltek. Mára azonban ketten maradtak, ezért egy negyedholdnyi ültetvény is bőven elegendő számukra.

A termelő szerint a földi eper különösen kényes növény, a termesztési ciklusban elkövetett hibát később már nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lehet kijavítani. Mint mondta, a sikeres termés sorsa már a palántanevelésnél és a kiültetésnél eldől. A palántákat általában július közepén vagy végén ültetik ki, vagyis éppen akkor, amikor a legnagyobb a hőség. A fiatal növények ilyenkor nagyon megszenvedik a meleget, ezért mindent meg kell tenni a megmaradásukért.

– Régebben, amikor még kiegyensúlyozottabb volt az időjárás, a földi epernek megvolt a maga ideális ideje. Elég volt jól elültetni, gondozni, és termett. Ma viszont a fagyok, a hirtelen hőmérséklet-változások, a hosszú hűvös időszakok és az ezeket követő nagy melegek mind károkat okozhatnak – magyarázta.

Mint mondta, a földi eper egész évben gondoskodást igényel. A földet fertőtleníteni kell, mert a növényt és a termést számos kártevő veszélyezteti.

– Minden mesével ellentétben olyan, hogy teljesen „bio” földieper-termesztés, szerintem nincs. Ez a növény tápanyag-utánpótlást és szakszerű növényvédelmet igényel – jegyezte meg.

Elmagyarázta, hogy a tápoldatozást csepegtetőrendszerrel oldják meg. A növényeket bakhátra ültetik, vagyis megemelt földsávokra, hogy a lelógó termések ne érjenek a földhöz, ne legyenek sárosak, és kevésbé férjenek hozzájuk a rágcsálók vagy más kártevők. A bakhát tetején halad a csepegtetőcső, amelyen keresztül a növények pontos időközönként kapják meg a szükséges vizet és tápanyagot. A munkamenetet korábban a fiuk dolgozta ki, és azt is pontosan meghatározta, hogy milyen tápoldatot milyen ütemezésben és milyen mennyiségben kell kijuttatni. A növényeket tavasszal egyszer permetezik meg, után viszont már nem.

– Itt Zentán mindenki ismer minket, sokan tőlünk vásárolják a földi epret. Az elmúlt húsz év alatt egyszer sem volt reklamációnk. Ha valamit az ember elront a termesztés közben, azt nagyon nehéz helyrehozni. Ilyenkor kevesebb terem, vagy a minőség romlik – fogalmazott, majd hozzátette, hogy manapság leginkább az időjárás okoz gondot.

– Tavasszal rendszerint legalább kétszer megfagy a növény, utána pedig újra kell hajtania. A lényeg az lenne, hogy minél előbb teremjen, mert már május előtt kérdezgetik, lesz-e földi eper. Amikor pedig megjelenik, azonnal kiviszem a piacra – magyarázta.

Gergely Árpád felvétele

Gergely Árpád felvétele

Egy ideig maga is árulja a termést, de amikor javában tart a szezon, mindennap szedni kell, így nem tud folyamatosan a piacon lenni. Az idei termést a feleségével és a keresztlányával szedték le, az értékesítésben pedig egy megbízható barátjuk segédkezik a zentai piacon.

A földi epernek nemcsak a termesztése, hanem a betakarítása is rendkívül munkaigényes, a szedésben pedig nincs megállás. Alkalmazottakat nemigen tudnak fogadni, egyrészt azért, mert nehéz munkaerőt találni, másrészt pedig azért, mert a földi eper szedése különös odafigyelést igényel. Nem lehet tépni, dobálni, lapátolni, nyomkodni, minden szemnek épnek, tisztának és mutatósnak kell maradnia. A szedése hajlongással, precizitással és kitartással jár. Sokan nem vállalják, mások pedig nem megfelelően végzik. Elmondása szerint az idősebb munkásokkal általában könnyebb együtt dolgozni, mert jobban elfogadják az útmutatást, míg a fiatalok közül sokan sértésnek veszik, ha rájuk szólnak, és egyszerűen nem jönnek többet. Ez a probléma nemcsak az ő gazdaságukat érinti, hanem más termelőket is.

Lálityék két olasz fajtát termesztenek: a jollyt és az albát. Elmondásuk szerint a jolly ízletesebb, illatosabb, a vásárlók jobban szeretik, viszont érzékenyebb, és kevesebbet terem.

Beszélgetőtársunk elmondta azt is, hogy a betakarítást korán reggel kezdik, és általában 11 óráig dolgoznak a földön. Utána már nemcsak számukra, hanem a termés számára is túl nagy a meleg. A leszedett földi eper ugyanis még órákig utóérik, ezért hűvös helyre kell vinni, és pihentetni kell. Ha rosszkor, rossz állapotban vagy túl nagy melegben szedik, gyorsan romlani kezd a minősége.

A termést félkilós dobozokba szedik és válogatják. Külön kezelik a nagyobb és a kisebb szemeket, és nagyon odafigyelnek arra, hogy a gyümölcshöz a lehető legkevesebbszer nyúljanak hozzá. A gyümölcs túlnyomó részét a zentai piacon értékesítik, és rendeléseket is vállalnak. Sok visszajáró vásárlójuk van, akik tudják, hogy a termés megbízható, jó ízű, és lekvárnak, szörpnek is alkalmas. Gyakoriak az 5–10 kilogrammos rendelések, de előfordul, hogy 20 kilogrammot is kérnek tőlük.

Lálity Gábor szerint a jó földi epret mindig el lehet adni, különösen akkor, ha a termelőnek már kialakult vevőköre van. A piaci bizalom azonban idővel épül fel: először meg kell ismerjék az embert, utána pedig már keresik a termékét. A gond akkor kezdődik, ha valaki nagyban termel, mert olyankor gyakran a kereskedők fölözik le a haszon jelentős részét.

A termelő a fiataloknak azt tanácsolja, jól gondolják meg, belevágnak-e a földieper-termesztésbe, de ha egyszer elindulnak ezen az úton, ne adják fel az első kudarcok után. Lesznek nehézségek, veszteségek és rossz évek, de a siker öröme is nagy. A jó földi epret ugyanis mindig el lehet adni.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Gergely Árpád felvétele