2026. április 29., szerda

A hagyomány és ízek találkozása

Egyéves kihagyás után ismét benépesült a zentai vásártér. A 22. Birkanyíró és Birkapörköltfőző Fesztivál több száz résztvevőt és rengeteg látogatót vonzott. A rendezvényen a hagyományőrzés, a juhtenyésztés és a gasztronómia egyszerre kapott főszerepet. A népünnepélyen 15 kézi és gépi birkanyíró, valamint 53 főzőcsapat vett részt, a juhfajta-bemutatón pedig 18 birkatenyésztő mutatta be állatait.
A rendezvény fő szervezője, a Zentai Gazdakör nevében Kobrehel Ervin, az egyesület vezetője lapunknak elmondta, hogy a tavalyi esemény a ragadós száj- és körömfájás miatti óvintézkedések következtében elmaradt, idén azonban újult erővel tért vissza.
A rendezvénysorozat nem titkolt célja – a néphagyományok fiatalokkal való megismertetése mellett – a juhtenyésztés népszerűsítése, valamint a nyilvánosság figyelmének felhívása a tenyésztők helyzetére. Ennek kapcsán Kobrehel kiemelte, hogy a mezőgazdasági minisztérium támogatási politikájának köszönhetően a juhtenyésztés felfelé ívelő pályán van, és az elmúlt évben 5%-os növekedést könyvelhettek el. Ennek ellenére továbbra is nehéz helyzetben vannak, különösen a bárányok értékesítése terén. Ez a probléma nemcsak Szerbiára, hanem az egész térségre jellemző.
Josip Češljar, a Zentai Mezőgazdasági Szakszolgálat igazgatója a juhfajta-bemutató kapcsán elmondta, hogy a kiállításon a legtöbb wurttembergi juh volt, de ile de france, texel és német merinó fajtákat is bemutattak. Az őshonos fajták közül cigája és racka juh is megtekinthető volt.
A kiállított juhokat elbíráló szakemberek a küllemi jegyeket – a körmök állapotát, a gyapjú minőségét –, az állatok kondícióját, valamint a fajtajegyek meglétét vizsgálták.
A kiállítók közül a moholi Nagy Árpád nyilatkozott lapunknak, aki először vett részt a zentai rendezvényen. Két texel anyajuhot mutatott be. Elmondása szerint 15 éves kora óta foglalkozik juhtenyésztéssel, és az angol származású texelek mellett ile de france anyajuhokat is tart.

A gyapjú nemcsak munka, hanem élmény forrása is

A gyapjú nemcsak munka, hanem élmény forrása is

Mint mondta, a juhtenyésztők élete egyáltalán nem könnyű: a bárányhúsért egyre kevesebbet fizetnek, a birkagyapjúra pedig szinte nincs is kereslet. Mindezek ellenére továbbra is szereti ezt a munkát, és addig folytatja, ameddig csak lehet.
A birkanyírók közül Bazsó Angéla, az egyetlen női versenyző elmondta, hogy náluk családi hagyomány a birkanyírás, ő maga pedig már 18 éve foglalkozik vele. A versenyeken 2008 óta vesz részt.
Miközben a vásártér egyik szegletében a birkák megszabadultak a téli bundájuktól, a másik oldalon kisebb-nagyobb bográcsokban rotyogtak a birkapörköltek, és készültek a különféle pásztorételek.
A legtöbben hagyományos módon főzték a birkapörköltet, de akadtak olyanok is, akik a tradíciót modernebb gasztronómiai trendekkel ötvözték.
A Szegedi SZC Tóth János Mórahalmi Technikum, Szakképző Iskola és Szilágyi Mihály Kollégium tanulói tanáraik vezetésével a klasszikus birkapörkölt elkészítése mellett azt is megmutatták, hogy a birkahúsból gyorsétel (street food) jellegű fogások is készíthetők.
Pápai Péter szakács szakoktató elmondta, hogy egyik tanítványuk, Schoblocher Zita családi receptje alapján készítették el a birkapörköltet, majd annak különböző felhasználási módjait is bemutatták. Készült többek között panzerotti, nyárson sült hús, valamint birkapörkölt-vagdalékkal töltött sós képviselőfánk is.
Az iskola diákjai a kezdetek óta részt vesznek a zentai rendezvényen, és több alkalommal díjazták is őket különleges fogásaikért. A szakoktató ugyanakkor hangsúlyozta: számukra nem a győzelem a legfontosabb, hanem az, hogy csapattá kovácsolódjanak.
Pápai arról is beszélt, hogy a jó birkapörkölt titka az arányokban rejlik: a hús mellé 10–20 százaléknyi vöröshagymát tesznek, sok paprikát, viszont kevesebb paradicsomot használnak. A fűszerezés pedig minden családban külön titok; ő maga inkább az egyszerűbb, letisztultabb ízvilágra esküszik.
A déli órákban kihirdették a birkanyíró versenyszámok győzteseit, valamint a legszebb birkaállomány tulajdonosainak is kiosztották a serlegeket.
A birkanyírók között különdíjat kapott az egyetlen női versenyző, valamint a legfiatalabb és a legidősebb résztvevő: Bazsó Angéla, a 13 éves Fehér Norbert és – legidősebbként – Tóth László.
A kézi birkanyírás versenyszámban Ljupko Ćirić bizonyult a legjobbnak, második helyen Varga Zoltán végzett, a harmadik Fejős Ferenc lett.
A gépi nyírók mezőnyében Drenkovity Dániel szerezte meg az első helyet, második lett Klebecskó Dénes, harmadik pedig Fehér Kristóf.
A juhfajta-bemutatón három kategóriában osztottak ki serlegeket; a tenyésztői nagydíjat Tóth Ervin érdemelte ki.

A hagyomány íze a jövő tálalásában – Birkahúsból készült különleges fogások

A hagyomány íze a jövő tálalásában – Birkahúsból készült különleges fogások

A bogrács mellett generációk dolgoztak együtt a zentai fesztiválon

A bogrács mellett generációk dolgoztak együtt a zentai fesztiválon

A vásártér megtelt élettel, illatokkal és beszélgetésekkel

A vásártér megtelt élettel, illatokkal és beszélgetésekkel

Bundahegyek a fűben

Bundahegyek a fűben

A nyírás után „tavaszi viseletben”

A nyírás után „tavaszi viseletben”

A szakértők tányérról tányérra haladva pontozták az ételeket

A szakértők tányérról tányérra haladva pontozták az ételeket

A kézi birkanyíró verseny bajnokai

A kézi birkanyíró verseny bajnokai

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Nyíróollók helyett gépek, de a mesterség ugyanaz / Fotó: Horváth Zsolt