Sok érdeklődőt vonzott pénteken este Resócki Vázsonyi Csilla Önellátás, háziipar, kisipar a fenntarthatóság szolgálatában című előadása, amelynek a zentai BázisPont Közösségi Tér adott otthont. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szakmunkatársa arról beszélt, miként érvényesültek Bácskában a 20. század közepén a fenntarthatóság elvei a hagyományos kézművestudás és a természetes alapanyagok használata révén.
Az előadás egy öt évvel ezelőtti, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által végzett átfogó kutatás eredményeire épült, amely azt vizsgálta, hogyan működött a mindennapi gyakorlatban az önellátás és a takarékosság szemlélete a bácskai falvakban. A Több mint érték – Bácska kulturális örökségének újrahasznosítása című, határon átnyúló IPA-projektet a VMMI a bajai Türr István Múzeummal közösen valósította meg. Ennek keretében kiterjedt néprajzi gyűjtőmunka zajlott, amelynek során az adatközlőket nemcsak a kézművességről, hanem a gazdálkodásról, a háztartási praktikákról, a gyűjtögetésről, a népi gyógyászatról, a gyógynövények használatáról, valamint a hagyományos tisztálkodásról, a vízhasználatról és a táplálkozásról is kérdezték. A kutatás során külön hangsúlyt kapott a környezetkímélő szemlélet és a természetes anyagok alkalmazása.
Resócki Vázsonyi Csilla kiemelte: a kutatás egyik központi fogalma a takarékosság volt, amelyen keresztül a mai ember is könnyen kapcsolódhat ezekhez a régi gyakorlatokhoz. Összesen hatvan adatközlőt szólítottak meg, elsősorban Bácskában és a Tisza mentén, valamint Közép- és Nyugat-Bácskában, továbbá néhány, ma Magyarországhoz tartozó észak-bácskai településen is végeztek gyűjtést.
Az előadás során szó esett a hagyományos mesterségekről is, ugyanis a kutatás során részletes adatok gyűltek össze például az építkezésekről, ezen belül a földépítkezésről, a szálasanyagok használatáról, a gyapjú és a kender feldolgozásáról, valamint az agyag- és kerámiamunkákról. Érdekességként elhangzott az is, hogy a fa megmunkálásáról és a bőrrel kapcsolatos mesterségekről viszonylag kevés információt sikerült összegyűjteniük. Csilla arra is rámutatott, hogy a hagyományos kultúrák számos olyan szemléletet és gyakorlatot őriznek, amelyeket érdemes lenne újra megtanulnunk, és beépítenünk a mai, fenntarthatóbb életmódba.
A pénteki előadás a zentai Ci-Fi Civil Központ és a temesvári Várbástya Egyesület Fenntartható művészet és kézművesség című IPA-projektje részeként valósult meg. A programsorozat februárban is folytatódik: február 6-án, pénteken este hat órától Dobó Gábor gazdálkodó a regeneratív mezőgazdaságról és a talaj megújításának módszereiről tart előadást. Február 12-én, csütörtökön Karl Ágnes programtervező matematikus a permakultúrás kerttel foglalkozik, február 20-án Kőrösi Sóti Beáta agrármérnök a környezettudatos kertészkedésről beszél, míg február 27-én Horváth Lehel építőmérnök a szalmaházak, kemencék és walipinik építésének lehetőségeiről mesél az érdeklődőknek.
Nyitókép: Horváth Zsolt felvétele
