– A határon túlra érkező magyar kormányzati támogatások az adott épület felújításán, az intézmény működtetésén és a rendezvény megtartásán túl a szülőföldön való boldogulást, a nemzeti megmaradást is szolgálják szerte a Kárpát-medencében, a diaszpórában; mindenhol, ahol élnek magyarok. Csak úgy lesz teljes a nemzet jövője, ha az elszakított országok magyarsága is erős lábakon áll, biztosított a megélhetése a saját szülőföldjén, és töretlen az identitása. Minden egyes magyar része a nemzetnek, hiszen nem lehet úgy nemzetben gondolkodni vagy arról beszélni, ha kihagyjuk a külhoni nemzettársainkat – hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Ökrös Oszkár, Magyarország Agrárminisztériumának helyettes államtitkára péntek délelőtt Zentán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zentai Konzultációs Központjának tangazdaságában, ahol bemutatták az Agrárminisztérium javaslatára, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásából megvalósított fejlesztéseket. Az eseményen jelen volt még Mészáros Balázs, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködésék főosztályvezetője, Ótott Róbert, a Tartományi Kormány alelnöke, Szekér Klára, Magyarország belgrádi nagykövetségének attaséja, Tóbiás József köztársasági képviselő, Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere, dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója, prof. dr. Nagy Imre, a Pro Scientia Naturae Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Lengyel László, az alapítvány ügyvezetője, valamint Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke.
A zentai tangazdaság fejlesztésének bemutatóján agrárszakemberek és döntéshozók is részt vettek (Gergely Árpád felvétele)
Dr. Ökrös Oszkár beszédében rámutatott, másfél évtizede támogatások és programok százaival igyekszik támogatni az anyaország a külhoni közösségeket. Hozzátette, ennek egyik fontos eszköze a külhoni magyar oktatás és szakoktatás fejlesztése, és az egyik kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy a magyar kormány távlatokban gondolkodik, éppen a határokon átnyúló agrár felsőfokú szakképzés.
– A külhoni területeken, és így Vajdaságban is, ahol a mezőgazdasággal foglalkozó és az ebből élő magyar lakosság aránya kiemelkedően magas, létkérdés, hogy a jövőben is legyenek agrár végzettségű, kiemelten képzett fiatal szakemberek – emelte ki a helyettes államtitkár.
Ótott Róbert beszédében visszaemlékezett arra, hogy amikor 1996-ban megindult Zentán a kertészmérnöki képzés, még senki sem sejthette, hogy ilyen meghatározó szerepet fog betölteni a térségünkben, mára pedig odáig fejlődtek, hogy megkerülhetetlen résztvevői a vajdasági magyar felsőoktatási szférának. Úgy gondolja, az, hogy 2023 szeptemberében egy új és korszerű épületbe költöztek, azt bizonyítja, hogy náluk a fejlődés alapkövetelmény. Ahogyan fogalmazott, tenni is kell nekik minden nap azért, hogy fennmaradjanak, hiszen a konzultációs központnak a térségünkben mára már több mint 500 végzett hallgatója van.
– Jól tudjuk, ma már nem elegendő megörökölni az őseinktől a földet, azzal tudni kell bánni, ahhoz új technológiákat kell elsajátítani, a földön megtermelt terményt el kell tudni adni, fel kell tudni dolgozni, tudni kell menedzselni a gazdaságot. Ehhez azonban már kézzel fogható, korszerű tudás kell, és ezt a tudást ebben az intézményben megszerezhetik a hallgatók. Ahhoz azonban, hogy a gazdaságaink működjenek, lendületesen fejlődjenek, a képzett gazda mellé állami szintű támogatás is kell. Annak érdekében, hogy a gazdák éljenek a támogatási lehetőségekkel, mi a tartománynál minden alkalmat megragadunk arra, hogy felhívjuk rá a gazdák figyelmét. Fontos tudniuk, hogy a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság a pályázatai révén számos nem visszatérítendő támogatási lehetőséget biztosít a mezőgazdasági termelőknek. Ezek a kiírások hatalmas segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak a korszerűsítés, a hatékonyság növelése és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok bevezetése terén. Az idén a mezőgazdasági titkárság 25 pályázati kiírást tervez megjelentetni – mutatott rá Ótott Róbert, majd hozzátette, úgy hiszik, hogy a megfelelő mezőgazdasági szakképzés, a versenyképes elméleti és gyakorlati szaktudás átadása és annak megszerzése az agrárszektor fejlődésének alapfeltétele, ezért a mezőgazdasági titkárság az egyéni gazdálkodók mellett, támogatási lehetőséget biztosít oktatási intézmények számára is, segítve ezzel a gyakorlati oktatás hatékony megvalósulását a mezőgazdasági szakképesítést biztosító oktatási intézményekben.
Dr. Lengyel László beszédében kiemelte, a kihelyezett levelezőképzés erőssége az, hogy család és munka mellett is elvégezhető, azonban hátránya, hogy a diákok és az évfolyamok nemigen találkoznak egymással. Erre talált megoldást az egykori zentai önkormányzat és az akkor még létező Stevan Sremac Iskolaközpont, és megkapták a régi iskolatanyát, hogy alakítsák át a képzés igényeihez mérten. Elmesélte, az évek folyamán már nagyon sokféle arculata volt ennek a tangazdaságnak, de a Covidot és a száraz éveket követően látták, a technológia korszerűsítésére van szükség.
– Az Agrárminisztérium támogatásának köszönhetően ez meg is valósult. A támogatásuk segítségével a laboratóriumi felszerelést és az eszközöket bővítettük, kerti munkához szükséges felszerelést és kézi szerszámokat vásároltunk. Az idei évben egy nagyon korszerű fűnyírót szereztünk be, illetve az öntözőrendszerünket kiterjesztettük egészen a parcella végéig – magyarázta az ügyvezető.
A beszédeket követően dr. Könyves Tibor rendes egyetemi tanár bemutatta a kihelyezett tagozat gyakorlati képzési menetét, majd Balassa Árpád, aki az öntözőrendszer telepítését végezte, a beruházásról számolt be. A meghívott vendégek egy séta alkalmával meg is győződhettek a tangazdaságban folyó munkáról.
Nyitókép: Az Agrárminisztérium támogatása számos eszköz beszerzését tette lehetővé a zentai tangazdaság számára (Gergely Árpád felvétele)
